Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

Továbbá a munkanélküliség, majd inség kérdéseire szeretnénk rámutatni több jellemző adat közlésével. Szükségesnek látszik, habár részletes feldolgozása a következők feladata lesz, ezen kérdésnek ilyetén való közlése már azért is, hogy agrárproletariátusunk döbbenetes sorsa még jobban kiemelje azokat az eseményeket, melyek itt lejátszódtak. Hazánkban a század II. felében teljesen meghonosodik az osztrák gyarmati rendszert szolgáló idegen jellegű adózási rendszer.

100 Helytörténeti irodalmunk mindeddig e kérdést nem tárta még fel, nem foglalkozott a kialakult adózási rendszernek az osztrák tőke érdekeivel való összefonódottságával. Az a puszta tény, hogy a Monarchia financiális érdekeinek volt hazánk alárendelve, maga után vonta azt, hogy annak függvényévé vált és teljesen kiszolgáltatott helyzetben volt. A polgári forradalom után új adórendszert kellett bevezetni, mely nem lehetett más mint a föld és vagyonadó. Az adókivetés alapelve az volt, hogy a tiszta hasznot vessék adózás alá, a telken levő adósság figyelembevétele nélkül. Már maga ez a körülmény rendkívül sértő volt a kisparasztságra, hiszen óriási teher nehezedett rájuk. Ugyanekkor vezették be a haszonbéri, kereseti adók stb. különféle fajtáit. Ezzel párhuzamosan a közvetett adózás számos fajtáját alkalmazták, majd a különféle illetékek és büntetések tették elviselhetetlenné a parasztok életét.

101 A földbirtokok, tiszta haszna az egész vidéken magasan volt megállapítva. Köztudomású, hogy az ellenzéki megyék földjén magasabb kataszteri jövedelmet állapítottak meg, mint az aulikus vidékeken, másrészt pedig a föld minősége is erre adott okot a hivatalos tényezőknek. A Körösvidék sajátos gazdasági viszonyai nem tették ezt indokolttá. Még pedig azért nem, mert 1. nehéz értékesítési lehetőségekkel kellett megküzdenie az elmaradt közlekedési viszonyok és távoli kereskedelmi központok következtében az itteni parasztnak. 160 Birodalmi Kormánylap 1850:81—84. és 130. 1.; 1852:209. 1. 161 TJ. o.