Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)
Más alkalommal a parasztok egy-egy közösséget alakítanak, hogy könnyebben szerezhessenek földet. Dobozon a bábái erdő irtásföldjét akarták'felosztani. A parasztság nagy számban jelentkezett itt is, vállalva azokat a nehézségeket, melyeket az irtásföldnek termékennyé való tétele megkíván. Nyilvánvaló, hogy ezeknél a vállalkozásoknál a szegényparasztoknak meg kellett küzdeni nem egyszer a tőkés vállalkozóval, valamint a gazdag parasztsággal is. Dobozon pl. azt a határozatot hozta a község, hogy az ilyen módon szerzett földet a fennálló birtokarány alapján osszák ki(!). így a földnélküliek hátrányos helyzetbe jutottak ismét. Ennek megakadályozása céljából az agrárproletárok és szegényparasztok azzal a kéréssel fordultak a megyéhez, hogy változtassa meg ezt a határozatot és a szétosztás .,a volt úrbéres (telkes és zsellér) ház között egyenlő arányban történjék". A megye azonban nem támogatta a szegények kérését, mert ..miután a beterjesztett iratokból, különösen pedig a csatolt örökszerződésből nem tűnik ki azon körülmény, hogy Doboz község úrbéresei (telkesek és zsellérek) a földesúr erdejében birt tűzifa és épületfaizási jogot kémény, illetve ház vagy birtok arányában gyakorolták és így ezen eminenter jogkérdés tisztába hozatala előtt jelen ügyben határozat nem hozatik, ezokból a vármegye tiszti főügyésze, mint a vármegye jogtanácsosa utasíttatik, hogy a gyulai járás szolgabírójának közbejöttével ezen vitás kérdés kiderítése iránt tegye meg a kellő intézkedéseket és eljárása eredményéről a jelentést a felveendő jegyzőkönyv alapján tegye meg." 1 '' 5 Ott, ahol erdőirtásra és irtványföld szerzésére nincsen lehetőség az ún. „pusztai birtokon" legelőterületek feltörésére, esetleg vásárlásra törekszik a parasztság. Pl. a csabacsüdszőrhalmi legelőn. Ennek felosztásán is fáradoznak, a legelő ugyanis osztatlan és így feltörése maga után vonja ezt a feladatot. 1 '' 0 Füzesgyarmaton is, a még nyomásos földet osztják fel. Hasonló elhatározás születik Nagyszénáson és Bánfalván is! A parasztság tehát még a századforduló idején is jelentős kiterjedésű területeket tör fel. irt ki és tesz termékennyé. En145 BMJZK. 335. bgy. 1892. 146 BMJZK. 184. bgy. 5885. 1895.
