Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)
nek a földnek, is a legnagyobb része azonban a tőkések kezébe, gazdag parasztok birtokába csúszik át. Ez sem jelent tehát megoldást a nagy arányú földinségre. A parasztok földvásárlásban nem tudnak megküzdeni a tőkésekkel. Ezek ugyanis több száz holdat vásárolnak egyszerre és ennek következtében kedvező fizetési feltételeket is biztosít számukra az eladó. Fel is hajtották, a földek árát, mert a jelzett kedvezmények birtokában nagyobb árat is megfizethettek, másrészt az eladó számára is előnyösebb volt földjét eladni nagyobb tételekben. Vu így tehát a parasztok kénytelenek voltak magas árat fizetni egy-egy hold földért. A gerendási uradalomban (3051 holdból) 300 forintos áron vásároltak 1—-1 holdat a közép- és kisparasztok. Kismegyeren is csak 50 holdat osztottak ki 1—3 holdas parcellákban a fent jelzett áron. Ilyen vásárlásokba is belementek a parasztok, itt is és másutt is. csakhogy földet szerezhessenek. 1,58 Ebben a versenyben a kisparaszt gazdasági megsemmisülése felé vezetett az út. A földvásárlás legtöbbször nemhogy megerősítette volna a szegényparasztságot, hanem ellenkezőleg, teljesen tönkre teszi. Silány keresetéből a maga és családja fenntartása mellett még a föld vásárlási összegének fizetése is szinte lehetetlen. Ennek következtében egészen elnyomorodnak és nem tudnak, megbirkózni a súlyos anyagi terhekkel, így Sámson agrárproletárjai sem, akik az 1895-ös esztendőben földet vásárolnak és ezzel oly nyomasztó helyzetbe kerültek, hogy élelmezni sem tudták magukat, ínségbe jutottak. 1 ' 1 " így vergődik. Bucsa és Pusztaszentetornya lakossága is. 150 Ez a magyarázata annak, hogy ennek az értékes rétegnek megélhetése szinte az uradalmakhoz van kötve. Az egyik hivatalos jelentés is úgy jellemzi ezt a helyzetet, hogy ,,a községek lakossága uradalmakban él, így tehát a közélet alapfeltételei nincsenek megadva". 147 Az orosházi járásban nagj'obb tételekben vettek földet pl. Pollack Kálmán, Paulik János és társa. Tarján Lajos és tsa. BMJZK. 351. bgy. 1899. 148 BMJZK. 351. bgy. 202 091. 1899. 149 BMJZK. 206. bgy. 1895. Alispáni jelentés. 150 BMJZK. 98. bgy. 1269. 1899. t< 1
