Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

helyzetét. Parasztságunk ugyanis nemcsak a híressé vált parasztmozgalmakban harcolt céljaiért, hanem a mindennapi élet gyötrelmes küzdelmeiben is. * A Viharsarok parasztságának küzdelme a parcellázások és telepítések alkalmával a XIX. század II. felében. Az uradalmi területek kiterjesztése és a tőkés bérlők megjelenése és térfoglalása után is újabb és újabb erőfeszítéseket tesz a parasztság, hogy a paraszti művelés alatt álló föld menynyiségét növelje. Erre egyik, lehetőséget a megye területén levő erdőségek kiirtása nyújthatott volna, 1894-ben a megye területén 4773,06 kat. holdnyi erdő volt. Ezeknek kitermelése csak kisméretű volt, az sem volt értékes fafajta. 1894-ben mindössze 7500 köbmétert termeltek ki, melyből 20% volt az épületfa és a szerszámfa, 40% hasábfa, 25% dongafa és 15%) a rőzse és gaílyfa.

141 A gazdálkodásban tehát nem játszottak ezek az erdők jelentős szerepet, ennek következtében határozták el az erdőtulajdonosok (főleg nagybirtokosok és kisebb mértékben egyes községek) ezeknek kitermelését. Az erdők elsősorban a Körös melletti községek területén helyezkedtek, el. (így pl. Gyula határában 532 hold, Gyulaváriban 165, Dobozon 163, Békésen 601, Szeghalomnál 27, Kcrösladány határában 10, Vésztőn pedig 4 holdnyi erdő terült el.) A többi pedig nagybirtokosok és hitbizományosok kezében volt.

142 Ezeknek az erdőknek kiirtását határozták el tehát sok helyen. A parasztok pedig kísérletet tettek ezeknek az irtásoknak a megszerzésére. Békés községben eladják az erdőt és a földet akarják szétosztva értékesíteni, ugyancsak így akarnak termőföldhöz jutni akkor is. midőn a csordalegelőt is feltörik.

1/,:! így van ez a sárréti falvak közül Vésztőn Is.'**

4 141 Aradi ipari és kereskedelmi kamara jelentése. 1805. 68. 1. 142 BMJZK. Közgyűlési iratok. 1890. 143 BMJZK. 708. bgy. 1893. 144 BMJZK. 335. bgy. 1892.