Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

Ilyen körülmények következtében a nagybirtok terméseredményei messze felülmúlják a tőkeszegény kisparasztokét. 1893ban is 1 hold műtrágyázott földön 567 és 1

/

2 kg árpa termett (ebből 292 kg első osztályú) 1 hold műtrágya nélküli földön termett 387 kg árpa (ebből csupán 183 kg első osztályú) Ezek a különbségek kimutathatók egyéb terményeknél is, mint pl. a takarmányrépánál, cukorrépánál vagy éppen dohánynál.

139 A termelés ilyen értelmű átalakulása már felveti a nagybirtokok bérmunkással való dolgoztatásának problémáját. A kérdés vizsgálatára vonatkozólag már történtek kezdeményezések.

1/,n De ennek az érdekkeltő problémának feldolgozása új tanulmány igényével lép fel. * összefoglalólag megállapítható, hogy a kisparaszti existentiáknak a bérleti rendszerben bekövetkező háttérbe szorítása nem az egyedüli jele annak a folyamatnak, melynek vizsgálatát célul tűztük ki. Tény az, hogy már ez a jelenség is rendkívül kedvezőtlenül befolyásolta a Viharsarok e része agrárproletariátusának és szegényparasztságának szociál-ökonómiai 139 Zlinszky: Békés vármegyei Gazdasági Egyesület története. 80. és 85. 1. 140 Hanzó: A XIX. századi iparfejlődés néhány kérdése Békés megyében. Körös Népe II. 139. 1. A bérmunka elterjedésének nagyobb teret enged az ipari növények termelésének elterjedése. A kender, cukorrépa termelésének meghonosodása a Wenckheim család csorvási, továbbá a Wenckheim és Almásy családok békési, ókígyósi, tarhosi, vizesfási, ludadi, békésföldvári (muronyi) és szöllősi birtokrészein, valamint Schwartz Gyula okányi, Tisza Kálmán csengődi, Geiszt Gyuláné feketebátori, Tisza István nagygyantéi és varsányi, továbbá az Apponyi család gerendási, Geiszt család kondorosi és a Károlyi család orosházi birtokrészein azt jelenti, hogy a mezőgazdasági munkások ide szorulnak bérmunkára. Nagymérvű a munkáselvándorlás is. Az olcsó munkabér következtében messze vidékről jönnek ide napszámosokat stb. fogadni. A munkásság nagyfokú koncentráltsága és a nagy munkaerőkínálat folytán itt biztosítják az uradalmak munkásszükségletüket. Így pl. a nagyszécsényi béruradalom 55 mezei munkást, Tisza István ugrai gazdasága 20 hónapos munkást, Szakáll Mihály osgyáni nagybirtokos 25 pár aratót, a temességi uradalom 142 aratót, az enyingi uradalom 60 hónapos munkást, a mélykúti uradalom 50 pár aratót, a csabacsüdi uradalom 240 pár aratót. GO cséplőmunkást és 60 hónapos munkást verbuvál a megye területén. Nincsen mód e kérdések részletes kifejtésére, de ez az adatszerű ismertetés is csak aláhúzza a tanulmánynak alapvető mondanivalój át. 5 8