Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

nak ideiglenes átengedésére lépéseket tenni haszontalanoknak vélvén"... ezzel nem is fog a közgyűlés foglalkozni. Szarvas parasztjai már 1845-ben örökváltsági szerződést kötöttek és ennek anyagi kihatásai révén nehéz viszonyok között éltek. A bérleti összegek fizetése, a megváltási szerződés pénzügyi vonatkozású kötelezettségeinek teljesítése alig volt biztosítható, különösen nem a szegényparasztság esetében. A fizetendő summa kiegyenlítésére kölcsönt szándékozik felvenni a város. De az akkori pénzviszonyok között ez a legnagyobb nehézségekbe ütközik. „Kiterjedt ismeretsége és öszszeköttetésé"~re való tekintettel Tomcsányi József szolgabírót kérik fel arra, hogy kölcsönt szerezzen.

12 Addig is azonban a fizetendő összeg biztosítása céljából közhírré teszik, hogy a földet akár holdanként, akár pedig nagyobb mennyiségben egyes lakosoknak bérbe adják. A bérleti feltételek azonban kikötik azt, hogy a földért járó summát a föld kibérlésekor kötelesek letenni.

1

'

5 Tehát nem a bérleti összeget kell kifizetni, hanem tulajdonképpen a holdankénti váltságösszeget! Ez a pénzmennyiség azután kamat nélkül a város használatába jut, melyet a bérlet lejártakor visszafizet az. A földhöz jutásnak ez a formája szükségszerűen a szegényparaszt további földtelenségét eredményezte, hiszen ilyen összeggel nem rendelkezett, legalább is tömegeiben nem. így érthető, hogy ezek számára az örök váltság sem jelentett földszerzési lehetőséget. A megváltási összeg kiegyenlítése nem volt egyszerű dolog, mert mint a jegyzőkönyv írja: „a pénz csak egy néhány ember kezében lévén, ki avval egyetértőleg dolgozik, a pénz mostani állapotja mellett, pénzt kapni vagy legalább illő vagy olcsó kamatra kapni lehessen, arra kilátás nincs". Ilyen pénzviszonyok mellett valóban kevés a lehetősége annak, hogy a szegényparasztság vagy éppen a földmunkásság földhöz is jusson. Ez is tehát a parasztság további rétegződési folyamatát támasztja alá, hiszen a nehézségek legyőzése céljából Szarvas is azt az utat választja, amit Csaba, Szentes és Csongrád is, hogy ti. az urbáriálékat elválasztják a regáléktól, azokat a la12 SZJ. 1. lap 2. p. 13 u. o.