Dankó Imre: Jelentés a Gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1963. évi munkájáról (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 50. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)
galmát, felvázolni történetét. Az ilyen indítékú nyugati néprajzkutatásnak, „anthropology"-nak se szeri se száma. Különösebb értékük nincs s ha mindegyik legalább egy-egy jó megfigyeléssel, egy-egy eredeti feltételezéssel gazdagítja is ismereteinket és ösztönzi is munkánkat, mégis elmondhatjuk, hogy nem ez a néprajztudomány, illetőleg, hogy nem csak ez, nemcsak ennyi. Nem ennyi még a legpolgárosultabb társadalmakban sem. bár el kell ismernünk, hogy a polgárosultság egy bizonyos fokán túl, a civilizáció egy bizonyos szintjén felül, a technikai ellátottság egy bizonyos állapotában, merőben más az élő néprajz, mint jelenleg nálunk és a hozzánk hasonló fejlettségű társadalmakban. Minél polgárosultabb egy társadalom, minél civilizáltabb, mennél kiterjedtebb a technikai ellátottsága, annál nagyobb szerepe van életmódja megismertetésében a kulturális változásvizsgálatoknak. Nehéz lenne megmondani, hogy ez az arányosság meddig áll fenn, hogy a polgárosultság a civilizáció és technika nem teszi-e majd egy bizonyos fokon nemcsak feleslegessé, hanem lehetetlenné is a változásvizsgálatokat is. Egy azonban biztos, nevezetesen az, hogy a ma néprajztudományának főterülete a változásvizsgálat kell, hogy legyen. Természetesen néprajzi változásvizsgálat alatt nem azt a szűkre korlátozott területet értjük csupán, amit az eddigiekben már érintettünk, s amely szűkítés annyira jellemző tulajdonsága minden nagy társadalmi változás utáni néprajzi, de egyéb kutatásnak is. A kultúra felépítmény voltából következik, hogy állandóan változik, illetőleg a gazdasági-társadalmi változásokat sajátos változásokkal kíséri. Ezek, a társadalmi-gazdasági változásokat kísérő kulturális változások, képezik a maguk összességében a néprajzi kutatás feladatát még akkor is, ha eddig ezt nem hangsúlyoztuk ki, vagy kutatásainkban ennek a szempontnak nem adtunk ilyen különös hangsúlyt. A néprajz a kultúrát magát vizsgálja, a kultúra életének megnyilvánulásait figyeli. A kultúra azonban nem állandó valami, hanem folytonos lassú, és időszakosan nagyobb-gyorsabb, gyengébb-erősebb volumenű változáson megy át. Vagyis mindig volt, van és lesz is benne változás; tehát a változásvizsgálat sem korlátozódhat csupán a mai változások vizsgálatára, különösen nem azzal az aspektussal, mintha más változások nem is lettek volna, vagy nem volnának lehetségesek a jövőJfènJUs. A változásvizsgálat ilyen széleskörű lehetősége azt igazolja. hWflPa néprajz társadalomtudomány s hogy a társadalomtudomány alapos ismerete nélkül érdemleges néprajzi változás vizsgálati kutatás el sem képzelhető. Ilyeténképpen a néprajztudomány elsőrendű társtudománya a társadalomtudomány kell hogy legyen. 20 *