Dankó Imre: Jelentés a Gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1963. évi munkájáról (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 50. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)

Minthogy a változásvizsgálatok ilyen széleskörű kiterjesztése elsőrendben időben teszi kiterjedtté a változások lehetőségét és szükségszerűnek minősíti a régebbi változások ismeretét is; megállapíthatjuk, hogy a néprajz történettudomány s, hogy a történelem alapos ismerete nélkül érdemleges néprajzi változás vizsgálati kutatás nem folytatható. Ebből kifolyólag az is világos, hogy a néprajztudomány másik fontos társtudománya a történettudomány. Ha végigtekintünk a társadalmi fejlődés nagy állomásain, azonnal észlelhetjük azokat az óriási kulturális, azaz népéletbeli változásokat, melyeknek közelebbi meghatározása a néprajztudomány feladata. A feudalizmus bomlása, a kezdeti kapitalizmus, a polgári életforma számos olyan népéletbeli változást hozott például, amelynek ismerete feltétlenül szükséges ahhoz, hogy számos mai, vagy közelmúltbeli néprajzi jelenséget megértsünk. Szabad legyen itt mindössze csak két példára utalnom. Az egyik a földhasználat kérdése, amely végső fokon a feudalizmus munkamegosztásának és a kezdeti kapitalizmus kialakuló majorsági, majd nagyüzemi mezőgazdaságának az eredménye. De ugyanígy említhetném a ledolgozás különféle fajtáit is, melyek sorra mind, ezekben az előző társadalmi viszonyokban alakultak ki, és többé-kevésbé átmentődve más fejlettségi fokokba, élnek még ma is. Ugyanígy vagyunk a történelmi változások hatásaival is. Ha végigtekintünk a történelem sok-sok eseménysorozatán, nagy folyamatain, lehetetlen nem látnunk a nyomukban járó kisebb-nagyobb népéletbeli változásokat, melyek részletekbe menő feltárása a néprajztudomány feladata. Hogy két példával éljek itt is, nyilvánvaló, hogy a kőkorszak emberének egész anyagi kultúrája más volt, mint mondjuk a XVI. század emberéé, hiszen közben döntő történelmi változások során megváltozott az emberi élet minden összetevője is; a közlekedési viszonyoktól, eszközöktől, egészen az étkezésig, részint új anyagok, új technikák, de nem kevésbé új igények jelentkezése és alkalmazása alapján. Hasonlatosan egészen más volt, döntően megváltozott a népélet, az elmúlt évek során és napjainkban, mondjuk Afrikában, ahol a gyarmati megkötöttségek lerázásával, egymás után alakulnak a szabad, nemzeti államok. Ezekben a nemzeti, független államokban gyorsan alakul át az eddig oly elmaradt afrikai népek élete. Az eddig nagyobbára gyűjtögetésből élő, le nem települt bantuk például letelepülnek, az ásóbot és egyéb primitív földművelőeszközök átugrásával mindjárt ekés vagy éppen traktoros földműveléshez fognak, aminek következtében átalakul egész életmódjuk, például ruházatuk, étkezésük, de hitviláguk is.