Albel Andor – Vincze Ferenc: Békés megye öntözéses gazdálkodása (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 47. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)

anyagellátását teszi lehetővé. A takarmánynövények jelentős hányada pillangós növény, ezek nitrogéngyűjtő tulajdonságuknál fogva javítják talajaink tápanyagmérlegét. Ez azonban még mindig nem volna elegendő talajaink tápanyag-egyesúlyának fenntartásához. Nagy terméseket csak úgy érhetünk el, ha mindezek mellett még holdankint 4—5 mázsa műtrágyát is felhasznál az üzem. A kettőstermesztés fokozott lehetőségeinek kihasználása is jelentősen növeli az öntözéses gazdaság jövedelmét. Száraztermesztésénél a másodvetés mindig nagy kockázattal jár, öntözéssel biztos sikerre szászámíthatunk. Másodvetést végezhetünk magnyerés céljából a korán lekerülő elővetemények után (őszi, tavaszi takarmány-keverékek) rövid tenyészidejű növényekkel. (Rövid tenyészidejű kukorica, muhar, köles, fehérmustár, stb.) A takarmánybázis növelése érdekében csalamádét, napraforgó-csalamádét, silókukoricát, cukorcirkot, alexandriai herét, stb. vethetünk még a későbben lekerülő gabonák után is. A kettős termesztés nyújtotta lehetőségeket a talajerőfenntartás érdekében is kihasználhatjuk, ha zöldtrágya növényeket vetünk. A másodvetés még csak most kezd terjedni megyénkben. 1961ben még csak 763 holdon volt 'kettőstermesztés, ami az öntözött területnek elenyésző kis része. A konyhakerti növények öntözött területe öt év alatt majdnem háromszorosára emelkedett. Ahol a feltételek (termelési, értékesítési) biztosítottak voltak, -a megalakult termelőszövetkezetek megszervezték a nagyüzemi zöldségtermesztés különböző formáit. A újabban megismert öntözési módok 50—100 holdas egységekben tették lehetővé a kertészkedést. Már maga ez körülmény is magyarázza, hogy miért emelkedett háromszorosára a kertészeti öntözések területe. A konyhakerti öntözések nagymértékében emelték a termelőszövetkezetek jövedelmét. Rét és legelőöntözés vonalán komoly múltra tekinthet vissza a megye. A békéscsabai mesterséges rét keletkezésével, eredményeivel már találkoztunk. A gyepes területek hozamának növelésére két eljárás terjedt el a megyében. Az egyik a csapadék jobb hasznosulását segíti elő. A skatulyázás, barázdálás a természetes csapadék visszatartásával a limános öntözési eljárásnak felel meg. Ez a terület ma 3531 holdat tesz ki. A másik eljárás a tényleges öntözés, mely a hiányzó csapadék pótlását célozza. Bár kétségtelen, hogy az előző eljárás is fokozza a gyepes terület termőképességét, lényeges hozamemelkedést csak az utóbbitól várhatunk. 1957-ben még csak 431 holdat öntöztek, 1961-re már 2406 holdra, tehát több mint ötszörösére emelkedett a gyepöntözés. Ezek a számok komoly fejlődést mutatnak, de még korám sem oldják meg a gyenge hozamú legelők helyzetét, hiszen a megye legelőterülete mintegy 120 000 holdat tesz ki. A korszerű öntözéses legelőgazdálkodás a