Albel Andor – Vincze Ferenc: Békés megye öntözéses gazdálkodása (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 47. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)

nyári takarmánybázis növelésével jelentősen elősegíti az állattenyésztés fejlődését. Ugyanakkor mentesítheti a szántóterület egy részét a takarmánytermesztés alól, ami egyéb belterjes kultúrák felkarolását eredményezheti. A legelők öntözésére a kisebb beruházásokat igénylő, kevés üzemköltséget kívánó öntözéses eljárások a legmegfelelőbbek. Ilyen eljárások a csörgedeztetve árasztó öntözés, a hálózatos barázdás módszer, vagy a terep magas vonulatain vezetett ideiglenes- csatornákból való öntözés. A békésszentandrási Legeltetési Bizottság 100 holdas legelőjén az ősgyep öntözés nélkül két mázsa szénát adott, öntözve 12 mázsára emelkedett a termés, ami 600 %-os termésnövekedést jelent. Nyilvánvaló, hogy ugyanaz a legelő az utóbbi esetben hatszoros állatlétszám számára termi meg a takarmányt. A jó eredmények és lehetőségek kihasználása mellett még mindig akadnak hiányosságok. Az öntözésre berendezett terület jelentős hányadán nem folyik öntözés. Az elmúlt öt év alatt találunk javulást, hiszen mintegy 1200 holddal csökkent a nem üzemelő telepek területe. A nem üzemelés oka több tényezőre vezethető vissza. 1957. előtt sok 1—5 holdas kis telep volt az egyéni termelők kezelésében. Ezeket az elszórt apró telepeket a megalakult nagyüzemeknek nem volt gazdaságos üzemeltetni. Jelenleg éppen az a cél, hogy az elszórt kis telepek helyett nagyobb, összefüggő öntözött területeket alakítsunk ki. Ezeket az apró telepeket vagy teljesen kikapcsolják az öntözésből, vagy bevonják a jelenleg kialakulóba levő öntözőfürtökbe. Van közöttünk olyan is, mely vagy korszerűtlen berendezése miatt, vagy a rizs monokultúrás termesztése következtében előállott elgyomosodás miatt nem vesz részt a termelésben. Az öntözésnek vannak hátrányos hatásai is, melyeket ugyancsak nem hagyhatunk figyelmen kívül. A táplálóanyagok kimosódása, a túlöntözés következtében előállott gyökérfulladás, a szikesítő hatás, a talajéletre -gyakorolt hatás mind olyan tényezők, melyek negatív eredményre vezethetnek. Ezekkel azonban számolni lehet, és ellensúlyozni lehet, és kell is azokat. Békés megyében, a Körösök egykori árterein túlnyomórészt kötött, savanyú, rétiagyag, agyagöntés, gyakran szikes talajokon öntözünk. Ezeken a talajokon a korszerű öntözőgazdálkodásnak össze kell kapcsolódni a talajjavítással. A talajjavítás itt nemcsak a káros sók kicserélését jelenti a talajban, hanem az öntözővíz jobb értékesülését is. Ma még nem mondhatjuk el, hogy az előzőekben felsorolt jó eredmények jellemzik öntözéseinket. Volna bizony bőven adat arra is, hogy az öntözés nem járt mindenkor a terméseredmény növekedésével. öntözéses gazdálkodásunkat eredményessé, jövedelmezővé csak akkor tehetjük, ha ennek a gazdálkodási módnak üzemi arányait is biztosítjuk. Okszerű és szakszerű öntözéssel terméseredményeinket