Albel Andor – Vincze Ferenc: Békés megye öntözéses gazdálkodása (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 47. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)

kerül a területre, az öntözés lehetőségét feltétlenül ki kell használni, mint ahogy ezt az említett békésszentandrási termelőszövetkezet megvalósította. A kukorica és répafélék öntözésére két módszer terjed a megye területén, a barázdás áztató és az esőztető öntözési mód. A megye éghajlati, főleg csapadékviszonyai igen gyakran kedvezőtlenek a kapások termesztésére. A július közepén, augusztus elején fenyegető aszály a kukoricát és rápaféléket abban a kritikus időszakban éri. amikor a talajban a legkedvezőbb nedvesség- és tápanyag-ellátottságot kívánnák meg. A cimerhányás, a magkötés, a gyökérvastagodás idején uralkodó időjárás a legnagyobb hatással van a terméseredményekre. Nyilvánvaló, hogy az ebben az időpontban végzett öntözés nemcsak biztonságossá teszi, hanem nagymértékben növeli is a termést. Ezt igazolják az ÖRKI 55—60 mázsás holdankénti csöveskukorica termésátlagai, a gerlai Magvető Tsz 60 mázsás termése. A gyulai Vörös Csillag Tsz 260 mázsa silókukoricát termelt ugyanakkor, amikor a nem öntözött területről csak 180 mázsát takarított be. A gyulavári Lenin Hagyatéka Termelőszövetkezet 320 mázsás öntözött cukorrépatermése holdankint 75 mázsa terméstöbbletet jelent a nem öntözöttel szemben. A szarvasi kísérleti gazdaság cukorrépából 298,5, takarmányrépából 439,5 holdankénti átlagtermést takarított be. Az Öntözéses termelésnél ma még nem teljesen megoldott probléma a termesztendő fajta kérdése. Mezőgazdaságunkat évszázadok óta sújtotta az aszály. Növénynemesítésünk főleg arra irányult, hogy kis vízigényű, szárazságtűrő fajtákat állítson elő. Az öntözést legjobban a vízigényes növények hálálják meg. Ezért jelenleg is folyik az öntözést leginkább megháláló fajták felkutatása, nemesítése. Az öntözéssel termelt árukukoricánál is jobbaknak bizonyultak a Martonvásári hibridek, mint az eddig ismert tiszta fajták, A Martonvásári 1. sz. hibrid öntözve 30—40%-kal termett többet, mint az ugyancsak öntözött tiszta fajták. A silókukorica termesztésére való fajták között a szarvasi nemesítésű Sz. 1. és Sz. 2. hibridek holdanként 410—415 mázsás zöldterméssel hálálták meg az öntözést a kísérletekben. Üzemi termesztésben 330 mázsás termést adtak. Cukorrépánál a legújabb nemesítésű sopronhorpácsi fajták, illetve hibridek bizonyultak a legjobbaknak. A jól szervezett öntözéses gazdaságban a terület 60%-át a takarmánynövények foglalják el, mint az öntözözést leginkább megháláló növények. Ez a körülmény magas állattartást tesz lehetővé, s ez feltétlenül előnyös és kívánatos is. Így a termeivények hús, tojás, tej, tehát állati termékek formájában még jobban értékesülnek, ezáltal az öntözés jövedelmezősége még inkább emelkedik. A magas állattartás több szervestrágyát eredményez, ami a talajok jobb táp-