Albel Andor – Vincze Ferenc: Békés megye öntözéses gazdálkodása (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 47. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)

rizstermesztést (3 év). Három év elteltével a szakcsoportok többnyire a vöröshere termesztésére tértek át, mely növény kevésbé kényes a túlöntözésre, bírja a rövidebb ideig tartó elárasztást is. A szakcsoportok rendszerint nem rendelkeztek közös állatállománynyal, ezért a vörösherét magnak termesztették. Ennek hátránya az volt, hogy meglehetősen fertőzték a területet vörösherével, ami nem volt kívánatos a zárt területű lucernatermesztő vidéken. A szakcsoportok a megye szocialista gazdálkodásra való áttérésével többnyire a szocialista gazdálkodás fejlettebb útját, a termelőszövetkezeti gazdálkodást választották. A öntözés terén szerzett tapasztalataik révén viszont továbbra is lelkes harcosai maradtak a szántóföldi öntözésnek. A megye területén, a Szarvason levő öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet (ÖRKI) tapasztalatcseréi, patronálásai, eredményei egyre inkább megismertették és vonzóvá tették a szántóföldi öntözéseket. A megnövekedett, megerősödött termelőszövetkezetek elbírták a beruházási költségeket, igényelték az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére irányuló állami támogatást, hiteleket. Ennek tulajdonítható, hogy a rizstermesztés nagymérvű csökkenése ellenére az öntözött terület mintegy 60%-kal emelkedett. Az öntözésbe vont növények számában is változás állott be. Az új, megismert felületi öntözési módok, melyekkel a kisebb vízigényű növények öntözése is megvalósítható, lehetővé tették, hogy egyéb, öntözést megháláló növényeket is termesszenek üzemeink. A vörösherét lassan kiszorította a nagyobb termést adó lucerna és lucernás füves keverék. A szarvasi ÖRKI 1959-ben 103 mázsa szénatermést hozott le holdanként lucernatáblájáról, melyet sávos-csörgedeztető eljárással öntözött. Példája nyomán a békésszentandrási November 7 TSz 83 mázsa szénát termelt esőztető eljárással öntözve ugyanakkor, amikor a nem öntözött lucernásai csak 35 mázsa szénatermést hoztak. Az ÖRKI gazdaságokban a lucernánál is kiegyenlítettebb és átlagban- nagyobb termést adtak a fűvel keverten telepített lucernások, főleg a csomósebirrel és szálkásperjével való társításban. A kevert vetés nagy előnye az is, hogy míg a tisztán telepített lucernások rendszerint megdőltek, — ami a betakarításban komoly nehézséget okozott, — addig a füves lucernások gépi betakarítása nem ütközött akadályba. A füvesherék száradása is gyorsabb volt. A sűrű sorú takarmánynövények öntözésénél, ahol a talaj arra alkalmas, a sávos csörgedeztető öntözési mód a leggazdaságosabb. Az esőztető öntözési eljárások, nagyobb beruházási költségük és drágább üzemköltségük miatt erősen növelik az egy mázsa széna előállítási költségét. Természetesen ahol az üzem beépített esőztető berendezéssel rendelkezik és a vetésváltás során takarmánynövény