Albel Andor – Vincze Ferenc: Békés megye öntözéses gazdálkodása (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 47. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)

rizstermesztést (3 év). Három év elteltével a szakcsoportok több­nyire a vöröshere termesztésére tértek át, mely növény kevésbé kényes a túlöntözésre, bírja a rövidebb ideig tartó elárasztást is. A szakcsoportok rendszerint nem rendelkeztek közös állatállomány­nyal, ezért a vörösherét magnak termesztették. Ennek hátránya az volt, hogy meglehetősen fertőzték a területet vörösherével, ami nem volt kívánatos a zárt területű lucernatermesztő vidéken. A szakcso­portok a megye szocialista gazdálkodásra való áttérésével többnyire a szocialista gazdálkodás fejlettebb útját, a termelőszövetkezeti gaz­dálkodást választották. A öntözés terén szerzett tapasztalataik révén viszont továbbra is lelkes harcosai maradtak a szántóföldi öntözés­nek. A megye területén, a Szarvason levő öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet (ÖRKI) tapasztalatcseréi, patronálásai, eredményei egyre inkább megismertették és vonzóvá tették a szántóföldi öntö­zéseket. A megnövekedett, megerősödött termelőszövetkezetek el­bírták a beruházási költségeket, igényelték az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére irányuló állami támogatást, hiteleket. Ennek tulajdo­nítható, hogy a rizstermesztés nagymérvű csökkenése ellenére az öntözött terület mintegy 60%-kal emelkedett. Az öntözésbe vont növények számában is változás állott be. Az új, megismert felületi öntözési módok, melyekkel a kisebb vízigényű növények öntözése is megvalósítható, lehetővé tették, hogy egyéb, öntözést megháláló növényeket is termesszenek üzemeink. A vörös­herét lassan kiszorította a nagyobb termést adó lucerna és lucernás füves keverék. A szarvasi ÖRKI 1959-ben 103 mázsa szénatermést hozott le holdanként lucernatáblájáról, melyet sávos-csörgedeztető eljárással öntözött. Példája nyomán a békésszentandrási November 7 TSz 83 mázsa szénát termelt esőztető eljárással öntözve ugyan­akkor, amikor a nem öntözött lucernásai csak 35 mázsa szénater­mést hoztak. Az ÖRKI gazdaságokban a lucernánál is kiegyenlítet­tebb és átlagban- nagyobb termést adtak a fűvel keverten telepített lucernások, főleg a csomósebirrel és szálkásperjével való társítás­ban. A kevert vetés nagy előnye az is, hogy míg a tisztán telepített lucernások rendszerint megdőltek, — ami a betakarításban ko­moly nehézséget okozott, — addig a füves lucernások gépi betaka­rítása nem ütközött akadályba. A füvesherék száradása is gyorsabb volt. A sűrű sorú takarmánynövények öntözésénél, ahol a talaj arra al­kalmas, a sávos csörgedeztető öntözési mód a leggazdaságosabb. Az esőztető öntözési eljárások, nagyobb beruházási költségük és drá­gább üzemköltségük miatt erősen növelik az egy mázsa széna elő­állítási költségét. Természetesen ahol az üzem beépített esőztető berendezéssel rendelkezik és a vetésváltás során takarmánynövény

Next

/
Thumbnails
Contents