Dankó Imre: A Gyulai vásárok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 44-46. Gyula, 1963)

I. A gyulai vásárok és piacok története

bármiről. A felhajtott és eladott jószágok száma néha valóban óriási. Különösen sok sertés jelenik meg, főleg a téli vásáron, hova kevesebb 40—50.000-nél nem is szokott küldetni, de van év, midőn 60.000-t is összehajtanak a téli vásárra."

11 Gaál egyik fontos megállapítása az, hogy a gyulai vásárok az állatforgalom szempontjából voltak jelentősek, a másik pedig az, hogy városunkat mindennél inkább a vásárai teszik ismertté. Gaál vélekedése Khón emlékezésében éledt azután újra, mint már láttuk is. A múlt század közvéleménye — ahogy az eddigi idézetek is elárulták — tisztában volt a gyulai vásárok jelentőségével. Ez a jelentőség azonban számos tényező közrejátszása folytán folytonosan csökkent, s ma már csak a legidősebb generáció emlékeiben és különféle följegyzések avult lapjain él az egykori gyulai nagyvásárok emléke. A vásárok ugyan még mindig megvannak, de jelentőségük szinte semmi; észrevehetetlen apró mozzanatává váltak Gyula életének. * A gyulai vásárok történetének legrégibb korszaka ug3^anúgy ködbe vész, mint a város alapítása és történetének legkorábbi időszaka. Amikor 1901-ben a Központi Statisztikai Hivatal kérdőívvel próbált tájékozódni többek között a gyulai vásárról is, a város a kérdőív első pontjára: Mely évben adatott jog a községnek, vagy városnak országos kirakodó, vagy állatvásárok tartására? — azt felte, hogy: „ősi privilégiumon alapszik, a város azonban a regale megváltás által jutott a vásárjog birtokába az 1866. évben".

12 Tehát biztos választ már ekkor sem tudtak adni. Egy másik feljegyzés pedig arról emlékezik meg, hogy az 1801. évi nagy tűzvészben pusztultak el a város szabadalomlevelei és ezért nem tudják a vásárok keletkezésének pontos idejét és körülményeit közölni. Scher er Ferenc vásárainkat a középkori búcsú járásokból származtatja.

13 A vásároknak a búcsúkkal való szoros kapcsolata világos a gyulai vásárok esetében is, de mégsem azokból fejlődött ki, hiszen a búcsúkat is azért tartották itt, Gyulán, azért voltak itt jelentősebbek, mint a környéken másutt, azért vált városunk híresebb búcsújáró hellyé, mert a település földrajzilag és gazdaságilag hangsúlyos helyen volt. A gyulai vásárok kifejlődésének okát végső fokon a földrajzi, gazdasági tényezőkben kell keresni. Jóllehet a település mocsaras helyen létesült, mégis alkalmas volt központi hellyé való fejlődésre, nagyobb arányú vásárok tartására. Ennek az a magyarázata, hogy Gyula úgynevezett peremtelepülés. A hegyvidék és az alföld találkozásánál, ismerve a régmúlt idők közlekedési viszonyait, elmondhatjuk, hogy jó közlekedési lehetőségekkel bíró, fontos átkelő helyen települt. Gyula beleesik abba 11 Dr. Gaál Jenő: Békés megye. Nemzetgazdasági Szemle. 1892. júniusi füzet 30.— Különlenyomatban is. 12 Gyulai Állami Levéltár (ezután GYAL) Polgármesteri Iratok 1900. 12032. szám. 13 Scherer 1. m. I. 40.