Dankó Imre: A Gyulai vásárok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 44-46. Gyula, 1963)

I. A gyulai vásárok és piacok története

pókban rendszeresen jelentek meg, néhány jellemzőt különben függelékünkben közlünk is. Szakái részletező helyismerete is megszólalt Palugyaynál, aki így írt a gyulai vásárokról: „Gyulán négy országos vásár tárta tik: u.m. a.) január 25-én-, b.) Exaudi után eső hétfőn, c.) Mária-Magdolna s d.) September 8-án; — mellyeken az itteni, s távolabb vidékekről ide összesereglő kézmívesek u.m. csizmadia, magyar- és németszabók, magyar- és némettímárok, kordoványosok. szíjgyártók, szűrszabók, magyar s németszűcsök, kalaposok, fazekasok, kerékgyártók, kovácsok, kötélgyártók, asztalosok, arany- és ezüstművesek, rézművesek, s réz- és czinöntők, vasárus tótok, nyers bőrökkel üzérkedő héberek, posztó és mindenféle szövet árulók, esztergályosok, szappan- és gyertyamártók, lakatosok, és késcsinálók, úgy véggel és kötelekkel Pestről, Aradról s Bécsből ide járó nagykereskedők — kelméiket — s kéz műveiket; — a vidéki földmívelők terményeiket — az ide nagyobb számmal hajtani szokott s kihízott göbölyöket, — számos sertéseket, lovakat, magyar és nemesített juhokat, és szarvasmarhákat — árulják s eladják. — Rendesen az egész mezőség és pusztaság ezen gyulai megemlített országos vásárokon szerzi meg a faeszközöket, u.m. nagyobb és kisebb itató vajukat (a gulyákhoz s ménesekhez), ekéket, jármokat, donga-fákat, favillákat. borsajtókat, ivó s bort tartó edényeket, abroncsokat, épület fenyő-, tölgy- és műszerekhez való egyéb fanemüket. — Nemkülömben van Gyulán hetenként péntek napon tartani szokott nagy heti vásár is. mellyeken (a fent elősoroltak közül egyedül csak a nagykereskedők nem jelennek meg) különben mind a mesterművek, mind a nyers anyagok — a gabonanemek legnagyobb mennyiséggel és számmal, különösen a szomszéd Bihar, — még sokszor Szabolcs- és Szathmármegyékre, sőt Erdély részeire is vásároltatnak — s elvitetnek; lábas jószágot és baromfiakat kevés kivétellel a helybeliek vásárolják".

9 Végeredményben ugyanezeket sűrítette össze Fényes Elek híres földrajzi szótárában, mint a Gyuláról elmondandó egyik fontos dolgot. Ezt írja: „pénteken tartott heti, s országos vásárai népesek, kivált az áldozó hétben eső híres baromvásáráról, faszerszámairól, melyeket az Erdőhátról szállítanak ide, innen Békés, Csanád, Congrád, Árad vármegyékbe széjjel hordatnak. A 22-ik sept, vásár a gubacsról nevezetes".

13 Gaál Jena pedig, aki a gyulai vásárok közgazdasági szerepét vizsgálta, a legilletékesebb helyen, a Nemzetgazdasági Szemlében, 1892ben, két igen fontos kijelentést tett a gyulai vásárokról. „A vásárok nem annyira az iparczikkek, mint az állatok forgalma szempontjából igen nagy jelentőséggel bírnak a megyében — írja. Csaknem minden mezővárosnak látogatott országos vásárai vannak, de valamennyit fölülmúlja e tekintetben Gyula, mely vásárairól nevezetesebb, mini 9 Palugyay Imre: Békés-Csanád, Csongrád és Hont vármegyék leírása. Pest. 1835. 175. 10 Fényes Elek: Magyarország geographial szótára. II. Pest. 1851. 76.