Dankó Imre: A Gyulai vásárok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 44-46. Gyula, 1963)

I. A gyulai vásárok és piacok története

kiadásait. A csürhejárás elkorlátozása igen sokakat károsan érintett, és ezért 1897-ben új csürhejárast kellett a városnak kijelölnie.

35 1899-ben a belsővásárteret kikövezték, előzőleg pedig a külsővásártéren új cédulaházat építettek.

36 A régi cédulaház még egy ideig állt. de a több mint száz éves épületet 1896-ban végül is lebontották.

37 A vásárokkal párhuzamosan a piacok is fejlődtek. A piacok régi helyükről, a kastély előtti térségről, mind feljebb húzódtak a mai Kossuth utcán, egészen a Ferenczy házig és a Városház utcán az Erkel térig, ahogy erről már szó esett. 1890-ben érőteljes akciót indítottak egy második — keddi — piac. azaz állatfelhajtással egybekötött hetivásár engedélyezéséért. Az engedélyezés voltaképpen az állatfelhajtás engedélyezését jelentette volna, mert hiszen kedden és a hét más napjain is már réges-régen tartottak piacot. A keddi piacra azonban állatfelhajtást nem engedélyeztek, de a keddi piac ennek ellenére is a második legfontosabb piaccá nőtte ki magát.

38 A gyulai vásárok is — hasonlóan más vásárokhoz — a vasutak általánossá válásáig megtartották eredeti nagyságukat, jelentőségüket. Akkor aztán hanyatlani kezdtek. Az állatokat helyben meg lehetett venni, és vonaton majd mindenünnen el lehetett szállítani. Hasonlóan az iparcikkeket is mindenüvé el lehetett juttatni, fölösleges volt egy-egy vásárra nagy fáradsággal leszállítani az árut. A vásárok hanyatlásának volt egy másik oka is, nevezetesen az, hogy a vasutak elterjedésével közel egy időben, számos olyan város, község, sőt falu is vásártartási engedélyt kapott, ahol azelőtt vásár nem volt, és amelyeknek vásári központja Gyula volt. A gyulaiak is észrevették a hanyatlást, és különböző módokon igyekeztek megakadályozni. 1894-ben az országos vásárok hat napra terjedését határozták el,

39 ugyanekkor egy ötödik vásár felállítását is kérelmezték. A kormányzat azonban az ötödik vásár tartását már nem engedélyezte.

40 Ekkor azzal próbálkoztak, hogy minden hónap első péntekén legyen vásár, de azon csak helybeli iparosok és kereskedők árulhassanak. Azaz, a pénteki hetivásárt akarták ilyen korlátozott országos vásárrá átalakítani. Ez azonban még annyira sem sikerült. A vásárok hanyatlása miatt a városi tanács kebelén belül „puhatolódzó bizottságot" is létesítettek.

41 A különböző irányokba tett próbálgatások nem hozhatták meg a kívánt eredményt, mert a vásárok végérvényesen hanyatlani kezdtek nemcsak itt, hanem országosan. Elsőnek az uradalmak kezdtek elmaradozni, aztán lassan a nagyobb gazdák is. A századfordulótól az első világháború végéig, ha jelentőségéből vesztve is, de még megvolt az igazi, a „nagy" gyulai vásár. Érdekes, hogy ebben az időszak35 GYAL. Gyula város jegyzőkönyvei 1889. 116., 1890 . 50., 1892 . 4., 1894. 79. 36 GYAL. Gyula város jegyzőkönyvei 1899. 101. 37 GYAL. Gyula város jegyzőkönyvei 1896. 97. 38 GYAL. Gyula város jegyzőkönyvei 1890. 80. 39 GYAL. Gyula város jegyzőkönyvei 1894. 79. 40 GYAL. Gyula város jegyzőkönyvei 1893. 109., 1894. 100., 1886 . 67. 41 GYAL. Gyula város jegyzőkönyvei 1893. 21—23., 109.