Bertalan Ágnes: Asszonyok, lányok Biharugrán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 42-43. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)

a ballal végzi ugyanezt a mozdulatot, Közben eltávolodik a tornácdeszkától jó 70—80 centire, de csak a lába. A két keze most is a tornácdeszkán van. Mikor nem ér tovább a lába, akkor visszabillenti a kiinduló helyére, a kendert. Megint kezdi elölről a bal, majd a jobb láb befelé gacsoló mozdulatát. Közben dalolnak, a fiúkkal beszélgetnek, azok kívül állnak a tornácdeszkán, nem mellettük, vagy a hátuk megett! Ettől a dörzsöléstől a csepű kiszóródik, összetörik, az udvaron aztán az asszonyok kirázzák, hogy hulljon ki belőle. Régen csigalevest főztek ilyenkor, mákoskalácsot sütöttek, kövér rucát is vágtak, 2—3 tyúkot. Ma inkább csak kalácsot, süteményt sütnek. A f aluz á s Amint már mondtam is, a szomszédasszonynak, ha nincsenek éppen haragban, minden időben bejárása van a háznál. A reggeli órákban inkább valamiért jön, kölcsönkérni ecetet, vagy paprikát, vagy éppen káposztagyalút, vagy hogy átjött a kiscsirkéje a kerítésen, ilyenkor nem is ül le. Köszön és aztán azt mondja: — Egészségükre az éccakai nyugodalmat, ha vót egy kicsi. — Köszönjük, viszont kívánjuk. — Mondják a házbeliek s a szomszédasszony megáll az ajtónál, kínálják ugyan, hogy üljön le, de ilyenkor nem illik leülni. Esetleg ha öregasszony, akkor leül, de csak a padkára. Ezek a korai látogatások, még ha ürügyet keres is valami kéréssel, rendszerint valami égető hírért történnek. Amit meg kell mondani. Valamit látott a másik szomszéd lányáról (vagy hallott) vagy álcár azt is, hogy beteg lett a tehén a harmadik szomszédban. Ezek a látogatások 10—15, esetleg 20 percesek, s miután elmondta azt. ami a lelkét nyomta, akkor tér rá arra. amiért jött. Vannak aztán olyan' asszonyok is, akik innen .másfelé mennek megint valami ürüggyel, megállnak a spór mellett, tenyerüket a „platt" felett teregetik, melegítik, aztán mondják, mondják. A beszédért magáért. Az ilyeneket falufarkának hívják. Általában a reggeli órákban vagy étkezés idején nem mennek még a szomszédba sem. Senki nem szereti, ha belebámulnak a tányérjába. De ha mégis valami okból úgy jön a sor, akkor jó étvágyat kívánnak a háziaknak: — Jó étvágyat kívánok a délebédhez, — mondja, mire fel a háígy felelnek: — Köszönjük, szomszédasszony, része legyen benne. — Köszönöm, nekem már megvót. —• Hárítja el a meghívást, mert ha nem exett is még, nem szokták elfogadni. Csak a gyermekek. Azoknak minden evés alkalmával adnak az ételből, ha kicsit is, azt a gyermek megkívánja. A szomszédok között jó viszony alakul ki, hiszen ha valami baj van, csak a szomszédba szaladnak legelébb. Ha kifordul a tyúk tojástartója, mennek a szomszédasszonyhoz, nézze már, mit csináljon véle. Ha beteg a malac, hiába tudja az asszony, hogy keserűsót kell