Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 41. Gyula, 1963)

a kastélynak udvarán fegyverezték le, amelyben 10 hónapon át dolgozott Szamossy mellett. A kastély felé menet naponta áthaladt azon a téren, ahol a mintegy 1300 honvédtiszt sátra állott. Tizenkét évvel a bukás után ne hallott volna ezekről a szomorú eseményekről, amikor a negyvennyolcasság fénykorát élte, amikor Ausztria meghátrálásakor újból feléled a politikai élet, s egy évtizedig viszszafojtott keserűség minden szenvedélye tört ki az emberekből; amikor a politikai életnek egyetlen jelszava volt: „Nem engedünk negyvennyolcból !" ? Azt hiszem, nem kételkedhetünk a kor politikai életének alakító hatásában, mely épp akkor érte Munkácsyt, amikor az asztalosműhely fárasztó robotjából kiszabadulva, szabadabban nézhetett szét maga körül a nagyvilágban. S ugyanabban a kastélyban élt, ahol a százados fák csendes, meghitt környezetében egy-két évvel azelőtt Erkel komponálta a magyar függetlenségi törekvések legnagyszerűbb zenei megfogalmazását, a Bánk bánt. Hallani kellett erről Munkácsynak, hiszen az operát épp abban az évben mutatta be a Nemzeti Színház olyan politikai sikerrel, hogy következő előadásait már be is tiltották. Az Erkelek ott éltek a kastélyban, Erkel maga is gyakori vendég volt Gyulán. Ez a történelmi légkör mindenképpen kiegészítette, továbbfejlesztette gyermekkori impresszióit, s kialakult benne egy olyan témavilág, mely végigkísérte egész életében, s amely festőecsetje alatt egyszer-egyszer megvalósításra is került. HOL LAKOTT MUNKÁCSY? Amíg az írásos feljegyzések és a kortársi visszaemlékezések segítségével megközelítő pontossággal tudtuk bemutatni Mnnkácsy gyulai életét, épp azt a legnehezebb megállapítani, ami Munkácsy gyulai tartózkodásnak kutatásánál egyik legfontosabb feladatunk lenne: megkeresni Munkácsy gyulai lakását. A városi képviselőtestület a nagy mester halálának évében, 1900. június 16-án nevezte el a Pacsirta utcát Munkácsy utcának azzal az indokolással, hogy ebben az utcában talált otthonra a fiatal Munkácsy gyulai tartózkodása idején

50 Azt azonban nem jegyezték fel, hogy melyik ház volt tulajdonképpen Munkácsy otthona. Az említett képviselőtestület résztvevői közül senki sem él már. Egyetlen közelebbi adatot tartalmazó írott emlékünk Khón Dávidnak már idézett néhány sora, amely szerint a Munkácsy utca 15-ös számú házban gyakran dolgozgatott tulipános ládákat festegetve.

57 Azonban Khón is csak a hagyományokra hivakozik. 56. Levéltár Városi iratok. Képv. test. jkv. 1900. 56. és 72. sz. 57. Khón Dávid: Gyula város utcái és terei. Gyula, 1937. 40. lap.