Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 41. Gyula, 1963)
írásos adatok hiányában a szájhagyományra vagyunk utalva. A lakás meghatározásánál azonban az emlékezések elég bizonytalanok. Az egyébként szívesen közlő emberek ennél a kérdésnél elakadnak, s csak nagyon halvány sejtésekkel próbálnak válaszolni. Még ismeretlenebb számunkra Reök István személye. Míg Munkácsy lakását többen megpróbálták meghatározni, Reökre terelve a szót, alig kaptam felhasználható közléseket. Pedig számunkra az lenne meggyőző adat, ha Reök lakását tudnánk megmutatni, hiszen az emlékezések elsődleges forrásainak, a szülőknek és nagyszülőknek elsősorban Reökékre kellene emlékezni, nem pedig az akkor még jelentéktelen, 17 éves fiatalemberre, Munkácsyra. Így többen említették az utca elején lévő Kun-házat. Mások épp elenkezőleg az utca végén gyanítják Munkácsy gyulai lakását. Az egyik elbeszélő szerint egy 30 évvel ezelőtt Gyuláról elszármazott varrónő említette, hogy a Munkácsy házában lakott. (Lakása a 31. és 26. sz. házakban volt). Volt, aki a 25-ös számú házat említette. Ez épp Khón Dávid háza volt, s ha igaz ez lett volna Munkácsy lakása, Khón semmiképpen sem felejtette volna el megjegyezni könyvében. Perdöntő lenne az Emlékeimben említett „szomszéd suszter (a magyar- és német fordításban" „szomszéd és suszter", de az eredeti francia szövegben határozottan szomszéd suszter, „cordonnier voisin" szerepel) megtalálása. Megpróbáltam megkeresni, hol lakhatott a suszter, ez a 45-60 év körüli gyakori vendég, összeállítottam az utca egykori lakóinak névsorát. Igyekeztem felkutatni foglalkozásukat. A környéken azonban igen sok suszter lakott, s nehézséget okozott az is, hogy szomszédoknak kell vennünk a három házzal arrébb lakót is. így van hasonló korú szomszédja a 25-ös számú háznak, és a 15-ös számmal szemben is lakik a 22 és 28-as szám alatt. A suszter megkeresése sem tudta eldönteni a házak közötti pert. Végül maradt az Oláh György háza, melyet a mai öregek Oláh György vejéről Bossányi-háznak neveznek. A ház mellett az érvek sorát lehet felsorakoztatni. Vele szemben lakott egy hasonló korú suszter. Az is vitathatatlan, hogy Munkácsy gyakran megfordult a házában lévő asztalosműhelyben. A hagyomány ezt teljes mértékben bizonyította. Említettük, hogy a hagyomány szerint Munkácsy telerajzolta a ház gerendáit változatos alakokkal. Ha Miska a padláson is járatos volt, feltétlenül közeli kapcsolatban kellett lennie a házzal. Szomszéd volt, vagy ott lakott. Az utóbbi feltételezést erősíti meg három, egymással teljesen egyező elbeszélés. Mindhárom határozottan állítja, hogy Munkácsy Oláh György házában lakott. Az egyik egy 83 éves mun^ásasszony, aki 1905 körül került Gyulára, a Munkácsy utcába, s" ekkor hallotta, hogy Munkácsy az