Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 41. Gyula, 1963)

MUNKÁCSY GYULAI RAJZAI Említettük, hogy Munkácsy egy albumba gyűjtötte Gyulán készült legjobb rajzait. Ezt az albumot tette nagybátyja elé, aki felismerte benne a szolgálót, a szomszéd susztert stb. Feltett kincsként őrizte élete végéig: élete szerencsés fordulatának, az asztaloslegény festővé válásának kedves emlékét látta benne. Szűkebb baráti körben megmutogatta az albumot, de a nagyközönség előtt 1897-ig egyetlen rajza vált ismertté, a gyermekét ölében tartó parasztmenyecske, mint Munkácsy első rajza. 1897-ben egy párizsi művészeti folyóiratban mintegy tíz rajzot tesznek közé a gyűjteményből, s>négy évtizeden át csak ez a tíz rajz vált ismertté az ifjúkori rajzokból. Az albumot elveszettnek hitték. Malonyay Dezső, Munkácsy első életrajzírója, még az eltűnés pontos körülményeit is leírja.

51 1938-ban azonban Pogány Kálmán báró Hatvány Ferenc gyűjteményének rendezésekor megtalálta, s nyilvánosságra is hozta az album tartalmát.

52 Huszonegy 30,5x23,8 cm nagyságú fehér sima papírból áll az album, egyik keskeny oldalán összefűzve. A rajzok vonalzóval keretezettek. A rajzok közül 15 ceruzával, 5 tollal, 1 (a gyulai vár) szénnel készült. A rajzok sorrendje és elnevezése a következő: 1. Parasztmenyecske gyermekével. Rajta jelzés: M. Munkácsy B. Gyula 1861- A lap alsó szélén: Premier dessin de Munkácsy en 1861. Mindkettő Munkácsy írása, de a későbbi időkből. 2. Paraszt szolgáló. 3. A gyulai vár. 4. A lovag látomása. 5. A kiásott csatabárd. 6. Két arcképtanulmány. 51. Malonyay: i. m. 78. lap. 52. Magyar Művészet 1938. évf. A rajzok leírásánál ezt a közlést és Végvári idézet művét használtam fel.