Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 41. Gyula, 1963)

7. Magyar vezér. 8. Juhászlegények. 9. Lólegeltetés. 10. Mester uram felolvas. 11. Szomjas szegénylegény. 12. Tehénfejés. 13. Szalonnapirítás. 14. Reök bácsi kunyhója. Jelezve lent jobbra: Rajzolta Lieb Miska 861. május 30. 15. Tömlöcbe zárt boszorkány. 16. Rom. Jelezve lent jobbra: Lieb Mihá....861 Juli. 23. Valószínűleg a gyulai vár egy részlete. 17. Hazatérő aratók. 18. Drapériatanulmány. 19. Aradi gimnazista. 20. Munkácsy édesanyja. 21. Botra támaszkodó mezítelen férfi. A rajzok többsége Gyulán készült. Érdekes megfigyelnünk a rajzok témavilágának, technikájának változását. A parasztmenyecske és a szolgáló után néhány történelmi témájú rajz következik. Ezeket a történelmi kompozíciókat általában kopírozta, egy ilyen rajz keletkezését jegyezte fel Odry, közölt visszaemlékezésében. A 8. rajztól azonban már népi tárgyú életképpel találkozunk. Nem kell ebben valami történelmi sorrendet látnunk? Az otthon rajzolt első képek után az Odry idejéből származó történelmi kompozíciók következnek. Aztán elhatározza, hogy nem csinál szolgai másolatokat, hanem eredeti után alkot. Késő tavasz vagy nyár eleje lehetett. Kikerült a lakásból, ellátogat Reök bácsi gerendási tanyájára is, s így alkotja az album következő képeit. Témájuk, elképzelésük rokon. A tanyai élet egy-egy jelenetét örökíti meg a 8., 9., 11., 12., 13. sz. rajz, s mindez a 14. számú, a május 30-ra keltezett Reök bácsi kunyhója előtt keletkezhetett. Az időrendi sorrend követését bizonyítja a 16. sz. rajz dátuma is (július 23.), valamint a Hazatérő aratók témaválasztása (az aratás júliusi munka), majd az Aradi gimnazista, melyet valószínűleg később rajzolt. (Az utolsó két képet Pogány ragasztotta az albumba, eredetileg nem tartozott a gyűjteménybe) A rajzok sorrendje tehát kissé tükre Munkácsy gyulai életének is. Mindezt azért mondtam el, mert a Mester uram felolvas keletkezésének idejében nem egyeznek meg a vélemények. Van, aki rajzbeli fogyatékossága miatt az év elejére helyezi, s annak példáját látja benne, meddig jutott a rajzolásban Munkácsy minden külső segítség nélkül. A technika kezdetleges, a hangulat kiváló. Ez jellemezte Munkácsy rajzait még 1863-ban is, mikor Pestre kerül.