Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 41. Gyula, 1963)
Reök egy Fischer nevű német festőt szemelt ki Miskának, szerinte ez volt a „legalkalmasabb" ember, tőle sokat tanulhat. Karl Fischer bécsi akadémiai festő 1857-ben kerül Gyulára, az akkor megnyilt rajziskola vezetésére. 1856-ban ugyanis a helytartósági osztály utasítja a megyét, hogy tegyen eleget az előző évi miniszteri rendeletnek, és a gyulai főelemi iskolában egy külön rajziskolát állítsanak fel, vagy a rajzot egy hozzáértő személy megfelelő tiszteletdíj fejében tanítsa. 13 A felszólításra a gyulai főelemi iskolánál egy külön rajztanító állást szerveznek, s erre Fischer Károly festő adja be a pályázatát. Az állást el is foglalja. 1 '' A rajziskola a belvárosi iskola (ma II. sz. általános iskola) földszinti termében működött. A mester azonban nem az iskolában lakott. Az 1859-cs összeírás szerint Fischer Károly egyedülálló gyulai lakos a 11. szám alatt lakik (ma a Városház u. 25. sz.). 1861 tavaszán, amikor Munkácsy felkereste, négy év óta lakott már Gyulán, de Munkácsy szerint egy szót sem tudott magyarul. Teljesen viszszavonulva élt, egész nap alig mozdult ki műterméből: cégtáblákat, cégéreket, szentképeket festett, a portrékat leginkább másolta. üt találta hát legalkalmasabbnak a nagybácsi, hogy Miskát a rajzolásban oktassa. Miska leírhatatlan örömmel indult ismeretlen mesteréhez. Az úton merész gondolatok kergetőztek agyában a festészetről s jövőjéről. Nem sokáig ábrándozhatott. Fischer műterme közel volt Miska lakásához, így hamar megérkezett. 1 "' Félénken kopogtatott az ajtón, majd belépett. Meglepő látvány (árult elébe. Óriási karosszékben ült a mester és pipázott, lába a levegőben lógott. Hatalmas füstfelhő vette körül, alig látszott ki belőle. 13. V. ö. Scherer: Gyula város története. Gyula, 1937. II. 117. lap. 14. Fischer kérvénye hiányzik a levéltárban, egyetlen bizonyíték a királyi biztosi iratok iktatója és mutatója. „Fischer, Kari Akad. Maler aus Gyula um die Verleihung der an der Gyulaer Hauptschule aufgestellten Zeichnen Lehrer Stelle"- írja a mutató. A viszonylag kis iktatószám (690 és 5993) után ítélve Fischer 1857 elején adta be kérését, s a bejegyzés szerint folyamodványát már Gyuláról (aus Gyula) nyújtotta be. 15. A műterem, Miska festőpályájának első alkotóhelye a rajziskolában vagy Fischer lakásán lehetett. Nem tartom valószínűnek, hogy Fischer műterme a rajziskolában lett volna, inkább a lakásán. A hagyomány ugyan a rajziskolába helyezi Munkácsy első rajzleckéit. Tisztázatlan azonban a hagyomány eredete. Minden valószínűség szerint akkor kezdtek Munkácsyról beszélni, amikor világhírét megalapozta. Ekkor fedezték fel, hogy Gyulán lett festő, hogy első rajzóráit Fischernél vette. A többi már következtetés dolga: Fischer rajziskolája a nagyiskolában volt, így ide járhatott Munkácsy is. így alakult ki az említett hagyomány. Ez természetesen csak feltételezés, s nem zárja ki a hagyomány esetleges teljes igazságát. ék Itt jegyzem meg, hogy egy gyulai szájhagyomány Kovács Károly egykori gyulai drvos — Munkácsy kortársa — elbeszélés nyomán úgy tudja, hogy Miska az első rajzleckéket a Kossuth Lajos utca 18. sz. ház sarokszobájában kapta. Fischer műterme vagy Szamos.sy lakása volt ez? Esetleg a hagyomány téved? Nehéz lenne eldönteni.
