Dankó Imre: Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1962. évi munkájáról (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 40. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)

Itt még inkább az almával való eljegyzésről van szó, de a Hunyadi János násza című énekben már a jelvényként szereplő alma is megjelenik: Mikor már a borból hörpintettek, A jó sógor játékot ajánlott; Kopjahegyre tűzött almát hoztak És Jánoshoz imigyen szólottak: „Nézd meg János a kopján az almát, Ha nem tudod nyíllal eltalálni, Innen nem mégy, de fejed se viszed S nem is viszed már el szép mátkádat!"

59 A leányért való megküzdés próbatárgyává is lett az alma. Ugyanezt a formát találjuk a Markó királyfiról szóló mondakörben is. György szendrői vajda, Mihály raguzai király lányát, Irénét vette feleségül. Mihály latin násznépet kívánt, de lánya szerbet kért vőlegényétől. György vajda teljesítette is menyasszonya kívánságát. Markó királyfi volt a vőfély. A szerb bajnokokból álló násznépnek a raguzai király nem akarta kiadni a lányát. Gruja vitéz két latin bajnokkal megví a menyasszonyért. Iréné hálából arany almát ad Grujának. A többi vitézt is próbára tették, Reljának három kópjás mént kellett átugrania, Milosnak pedig a vár tornyán levő almát kellett lelőnie. Végül is Markó megunta a sok herce-hurcát és Grujával a vár bevételére és a menyasszony megszerzésére indult. Buzogányával leüti Raguza királyát és megszerzi György vajda számára menyasszonyát.

60 Magának Markó királyfinak a házassága is szolgáltat adatot az almaszimbólumhoz, öreg anyja biztatására Markó elhatározza, hogy megnősül. Megkéreti a bolgár király lányát. A bolgár király, Sismán, odaadja neki lányát, vagy ahogy az ének mondja: Ez szó nélkül néki megígéri A gyűrűre, az arany almára, A napára, atyafiságára.

61 Azonban mégsem ment simán végbe a házasság. A menyasszonyt Markó várába kísérő komának Sismán arany almát adott ajándékba. A menyasszonyt a násznagyok el akarták csábítani az úton. A lány kénytelen volt csábítói elől vőlegénye sátrába menekülni.* A vőlegény sátrának a csúcsán arany alma díszlett, az almát két drágakő díszítette.

62 Az almával való eljegyzés mellett az almával díszített nászmenetről is nyújt adatot egy montenegrói eredetű hősi ének Voin vitézről és jegyeséről: 59. Délszláv Népballadák. Vuk Szteván Karadzsics eredeti népdalgyűjtéséből fordította Csuka Zoltán. Budapest, 1946. 14. 60. Králjevics Márkó. Délszláv népballadák a XIV. és XV. századból. Fordította Margalits Ede. II. kiad. Budapest 1899. 76—86. 61. Králjevics Márkó id. m. 89—99.