Dankó Imre: Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1962. évi munkájáról (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 40. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)

Kezét kérte vitéz Voin herceg Velencei dózse * leányának ; Voin kérte, dózse odaadta; Át is nyújtott Voin gyűrűt, almát, A nász napját egy évre kitűzték S hazaindult boldogan a herceg.

0

" Hogy aztán egy év múlva almával díszített kopj ás vitézekkel, fényes násznéppel jöjjön vissza menyasszonyáért. A Milics zászlós házassága című énekben is erről hallhatunk. Maléta vojvoda bíztatja a zászlóst, hogy: Egy szó nélkül néked adja lányát Ne is kérd meg, almát se adj néki Inkább gyűjtsed a díszes násznépet.

64 A násznép almás fegyverek alatt hozza majd a menyasszonyt. A délszláv hagyományokban gyakran szerepel az aranyalma is. A Vuk Karadzsics által gyűjtött egyik népmesében is előfordul az aranyalmafa őrzésének motívuma. Az aranyalmát őrző harmadik, legkisebbik fiú ágyára nyolc páva száll és a királyfinak két aranyalmát ad.

1

'

5 Ehhez a motívumhoz hasonló délszláv mesét Krauss és Leskien is gyűjtött.

66 Az almával való eljegyzés ilyen általános volta, valamint az a körülmény, hogy igen régi hagyomány, a hősénekek tanúsága szerint már az ozmán török veszély, hódoltság előtt ismert, azt bizonyítja, hogy nem az ozmán törököktől átvett szokással, hagyománnyal van dolgunk. A törökök a saját kultúrkörükből táplálkozóan ugyancsak ismerik az almaszimbólumot, valószínű az is, hogy némely mozzanatban hatottak a délszlávokra ezen a téren, de márcsak a török és a délszlávok között levő éles ellentét, gyűlölet, elzárkózás miatt sem lehetséges, hogy az almával való eljegyzés hagyományát teljes egészében a törököktől vették volna át. Különbséget kell tennünk az ozmán-törökök és a bolgár-törökök hatása között. Ez utóbbi, főleg a bolgárok révén erősebb nyomokat hagyott a délszláv népéletben és megkönnyítette a későbbi ozmántörök hatások érvényesülését is.

67 Mindezeket figyelembe véve Réső Ensel azon vélekedését, hogy a délszlávok almával való eljegyzése török eredetű szokás, módosítanunk kell. 62. Králjevics Márkó id. m. 99. 63. Délszláv népballadák id. m. 113. 64. Délszláv népballadák id. m. 125. 65. Der goldene Apfelbaum und die neun Pfaninnen. Kradzsics Vuk Stefanovics : Volksmärchen der Serben. Berlin, 1854. 23—40. 66. krauss Friedrich: Sagen und Märchen der Südslaven. Leipzig, 1883. I. köt. 352—366. Der goldene Apfelbaum und die neun Pfauenhannen, és August Leskien: Balkanmärchen. Jena, 1915. 96—107. Die goldenen Äpfel und die neun Pfauhennen. 67. Fehér Géza: A bolgár-törökök szerepe és műveltsége. Budapest, 1940. és Bulgarisch-ungarische Beziehungen in den V. — XI. Jahrhunderten. Keleti Szemle. XIX. (1921.). il