Dankó Imre: Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1962. évi munkájáról (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 40. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)
Ezek ellenére is inkább a délszlávok hagyományaira kell figyelnünk. Nemcsak azért, mert földrajzilag összetartó kapcsot képeznek a görög hagyományok és más népek hagyományvilága között, hanem azért is, mert a török elterjedési területről is sok mozzanatot vettek át s mert az ő körükben alakult ki a jabuka,^ a nőfoglaló alma formája. A különböző délszláv népek évszázadokon keresztül részesei voltak a görög hagyományokat továbbélő bizánci kultúrának. 34 Tehát átvették a klasszikus görög kor almaszimbólumait is. Az adatokból arra. is lehet következtetni, hogy a görög-délszláv átvétel kapcsán vált a hagyományokban a füge, illetőleg a gránátalma a voltaképpeni almává. Ez a folyamat már a görögségben megindult, dé csak a korai középkorban, a szlávság bekapcsolódásának az idején fejeződött be. A délszlávok almahagyományaival kapcsolatosan utalnunk kell arra a bizánci szokásra, hogy újévkor a gyerekek házról-házra jártak és ezüst pénzzel teletűzdelt almákat adtak ajándékba. 35 Ez az alma ajándékozási mód a szerbeknél is ismeretes és ott eljegyzéseknél használják; a vőlegény almába tűzdelt pénzt ad át a menyasszonynak.. Ez a jegypénz, az almáról nevezve: jabuka. Figyelemmel kell lennünk az almaszimbólum átvétele, terjedése szempontjából arra is, hogy az új-görögöknél tovább él a klasszikus hagyomány s ők is továbbadói, terjesztői. Az új-görög népéletben •— olvassuk egy múltszázadbeli folyóiratban — „a legény rendesen nyilvános mulatság vagy tánc közben választja jegyesét. Némán nyilatkozik neki, úgy, hogy találkozáskor egy almával vagy virággal hajítja meg s ezzel adja jelét, hogy megszerette. Ettől fogva nem találkoznak eljegyzésükig". 30 Természetes dolog, hogy az almaszimbolika elsősorban a házassági szokásokat termékenyítette meg. Krauss Frigyes, a délszlávok néprajzának kiváló kutatója, számos idevonatkozó érdekes adatot ismertetett. A szerbeknél általános házassági szokás — írja —, hogy a vőlegény és a menyasszony a nász előtt közösen almát eszik. Az almát a menyasszony hozza magával. 37 Ehhez hasonló szokás ismeretes Krauss szerint a horvátoknál is. A lakodalom végén a menyasszony a magával hozott almát a vőlegény mellének dobja. 38 Az is általánosan ismert délszláv házassági szo33. H6AOKO = alm a. .Mitrale Sándor: Magyar—orosz; szótár. yWopoflb, 1922. 33. — ÍIÖAOKO = alma, HÔAOHH = almafa. PyccKo—BeHrepcKufi CAOBapb. MOCKBH, 1947. 409. ÍIÖAOKO = alma. Hadrovics László—Gáldi László—Karevszkij P. D. : Orosz—magyar szótár. Budapest, 1951. jabuka = alma, almafa és kézfogó, eljegyzés. Hadrovics László: Szerbhorvát—magyar szótár. Budapest, 1957. 151. jabuka = alma, almafa (eljegyzés jelentést nem jelez!) Spicer Mór: Magyar—horvát és horvát—magyar szótár. Budapest, 1893. Fontos szótári alak a jabucar =•- almás, azaz a vőlegény megbízottja az eljegyzésnél. 34. E. E. Lipsic: Byzanz und die Slaven. Beiträge zur byzantinischen Geschichte des 6.-9. Jahrhundesrts. Weimar, 1951. 35. Lajti id. m. 36. Contemporary Review 1875. dec. 104. 37. Fridrich Krauss: Sitte und Brauch der Südslaven. Wien, 1885. 459. 38. Krauss id. m. 460.
