Dankó Imre: Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1962. évi munkájáról (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 40. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)

kás, hogy a menyasszony a férje házába való belépése előtt almát dob a házon keresztül.

39 Mindezek görög eredetű szokásoknak tűnnek. Megfelelőik az ógörög hagyományokban is gyakoriak. De ismeretes bőségesen olyan szerb hagyomány is, amely a női mellek és az alma közötti hasonlóságon alapul. Az egyik délszláv eredetű széphistóriánk például e tárgyában igen beszédes: Mikor beszörződe szép könnyű gályában Az Duna vizének aláfolyásában, Hamar kapcsolja komoka dolmányát, Királynak mutató szép két almáját. Az Bankó leánya ezt mondta királynak: Teremnek-e király te birodalmúdban Az te szép kertidben ilyen drága almák, Mik az én kertemben, kik előtted voltak? Budára hoztam az két drága almát, De nem tudtad király megszegni az almát!

40 Az alma megszegése, elfogyasztása az idézett széphistória szerint nem más, mint a szerelem beteljesedése, a nő bírása. Amennyiben a hasonlóságon alapuló képes beszédet inkább török sajátságnak veszszük — bár a görögök mint láttuk is, ugyancsak gyakran hasonlították a női melleket almához — akkor az almaszimbólum ezen rétegét a délszlávoknál török hatásnak is minősíthetjük. Az almaszimbólum a délszlávoknál a házassági szokásokban kapott sok egyéni színt. Az alma a délszláv házassági szokásokban hovatovább az eljegyzés, a nő bírásának jele, pecsétje lett. Az idevonatkozó délszláv szokások ,a magyar irodalomban is eléggé ismeretesek. Salamon Ferenc, a magyarországi hódoltságról írt alapvető munkájában azt olvashatjuk, hogy „a török a neki megtetsző keresztyén nőket éppenúgy elvitte, mint a keresztyének bármely más tulajdonát, ami néki megtetszett. Ha férjetlen keresztyén nő egy almát fogadott el a töröktől, s ez be tudta bizonyítani, neki ítélték".

41 Salamon ezen sorai elég nagy feltűnést keltettek annakidején. A hozzájuk fűzött pár szavas megjegyzés pedig, hogy t. i. „hallomásból írom, hogy Zomborban a népnél szokásban van az eljegyzés egy alma által" általános érdeklődést váltott ki.

42 Salamon nemcsak hallomásból írhatta, mert előzőleg már többen ismertették ezt a szokást. Így Réső Ensel Sándor is. „A zombori leányvásáron — írja Ensel — tánoközben a házasulandó legények szülői vagy 39. Wissenschaftiliches Mitteilungen aus Bosnien und Herzégovine. VII. 310. — Vö. : Krauss id. m. 386, 447. 40. Régi Magyar Költők Tára VIII. köt. 177. 1570-ből származik. 41. Salamon Ferenc: Magyarország a török hódítás korában. II. kiadás. Budapest, 1886. 264—265. Tőle vette át Iványi István: Szabadka szabad királyi város története. I. köt. 1886. 67. és II. köt. 1892—597. 42. Salamon id. m. 265.