Dankó Imre: Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1962. évi munkájáról (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 40. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)
dob a fején „hogy gyerekei az ő családjára hasonlítsanak". Azután a leány anyja a távozó kocsi után egy almát és cukrot dob. Vera Miiutonovic más vonatkozású almahiedelmekről és almával kapcsolatos cselekményekről is tudósít. Néhány nappal a szláva, a háziszent ünnenapja előtt, a család valamelyik fiatalabb tagja vendégeket megy hívogatni a szlávára. Tarisznyájában almákat visz magával és minden házban otthagy egyet-egyet. Különösen fontosak az azon karácsonyi szokások, melyek almával kapcsolatosak, mert hiszen a karácsonyi szokások nagy részének célja a termékenység, bőség biztosítása. A karácsonyi kalácsot szitában tartják. A kalács a szitában három almán áll. De már előzőleg is fontos almamozzanatok történnek. Karácsony reggelén a házigazda megy vízért a csesnica (karácsonyi kalács) készítéséhez. A gazda a vízbe almát tesz, A háziasszony ezzel a vízzel készíti a kalácsot. A víz maradékában a házbeliek megmosakodnak, az almával pedig megtörlik az arcukat. Ezután az almát beleteszik a vödörbe és róla itatják a jószágot. A Dél-Szerémségben Szent-Iván előtti napon a lányok tej oltó galajt (Gallium verum) mennek szedni. Némelykor botot is visznek magukkal, aminek a hegyére almát tűznek. Az alma alá piros kendőt szokás kötni. Érdekes és a megtermékenyüléssel kapcsolatos az a szokás is, hogy azok az anyák, akiknek gyermekük meghalt, Péter és Pál napja előtt nem esznek almát. Péter—Pálkor először szétosztanak bizonyos mennyiségű almát a szegények és a gyerekek között, majd pedig ők is ehetnek. A délszláv hagyományokban előtűnik az alma elmúlást, halált jelképező mozzanata is. Temetéskor azok az asszonyok, akiknek előbb volt halottjuk a családból, almát, mint üdvözletet visznek a temetőbe az elhunytnak. így gyakran egész halom alma gyűl össze. Beteszik őket egy kendőbe és beledobálják a sírba. Az almaszimbólum megtalálható a krassovánoknál is. Érdekes, hogy a krassovánok a megkérendő lányt magát nevezik almának és a kérők ezt a megérett, elfogyasztani való almát kérik, ezt akarják megvenni. 71 A bolgár hagyományok pár adatát a jobb megvilágítás, a kölcsönhatások szemrevétele miatt említjük meg csupán. A bolgár házasságkötésnél ismeretes egy érdekes szokás. Az esküvő (svadba) előtti napon a vőlegény és a menyasszony külön-külön megfürödnek és fürdővizükbe egy-egy almát mártanak. Ezeket az almákat zsebeikben magukkal viszik az esküvőre és az esküvő után gyermekeknek ajándékozzák. 72 Ugyancsak az esküvő napja előtti napon a menyasszony barátnői ünnepi zászlót (fruglic) készítenek. A zászlórúd hegyére aranyozott almát tesznek. A zászlót egy férfiruhába öl71. Wlassics Mátyás: A krassován nép lakodalmi szokásai. Déli Kárpátok. 1905. 17—20. és Dr. Czirbusz Géza : A krassószörényi krassovánok. Budapest, 1913. 150. 72. Dr. Czirbusz Géza: A Temes- és torontálmegyei bolgárok. Budapest, 1913. 73—74.
