Dankó Imre: Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1962. évi munkájáról (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 40. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)
Ez a forma az almaszimbolisztika végső kifejlődését jelenti és a délszlávoknál lesz általánossá. 27 Az aímaszimbolika ennek a három elterjedési területnek a révén terjedt el. A három elterjedési terület almaszimbólumainak jellegzetességei, mozzanatai idők folyamán összekeveredtek, át meg átszőtték egymást. Más népek hagyományvilágának elemeivel bővültek, így azután az egyes, különben is aligha szétválasztható, elterjedési területek jellemzőnek mondott sajátságait ma már meg lehet találni majd minden nép almaszimbolikájában. Az eredet, a származás és a jelentés is elhomályosult, sőt az alma tulajdonságait sok más gyümölcsre átruházták. Általános az, hogy az almaszimbólum tartalmát már elfeledték s az csak bizonyos csökevényekben, párhuzamos gondolatritmusokban, képes kifejezésekben él tovább. Ezért aztán ma már igen nehéz lenne azt a célt kitűzni, hogy az egyes elterjedési területek vagy különösen népek almaszimbolisztikáját szétválasszuk, meghatározzuk. Az almaszimbolisztika elterjesztésében, fenntartásában, egyéni színekkel való gazdagításában nagy szerepe van a különféle szláv népeknek. Az almaszimbólum minden szláv népnél megtalálható, de az életföldrajzi szempontok és a három elterjedési terület földrajzi elhelyezkedése miatt nyilvánvaló, hogy az északi szlávok jelentősége ezen a téren kisebb, mint a délszlávoké. Az almaszimbólum megtalálható például a lengyeleknél. Számos népdaluk szól a szerelmet jelentő almáról. Itt most csupán a Furulyaszó című népköltési anthológiából idézünk néhány jellegzetes részt. A lengyel lány őszintén megvallja, hogy: „almafácskám borókából virágzott, özvegy helyett én fiatalt kívánok". 28 Az alma a következő népdalrészletben nyíltan a szerelem beteljesülésére utal: Kiskertemben almafácska, kivirágzott hajnal tájra. Kivirágzott hófehéren, piros almát termett nékem. Ki szedi le piros almám, hogyha Jano haragszik rám? Haragszik rám, tudom is, mért eljárt hozzám nem tudom mért. Eljárt hozzám egész őszben, beengedni alig győztem. Eljárt hozzám hóban, fagyban dunyhám alá befogadtam. 29 27. Vö. : Hamit Zübeyr Kosay: Türkiye Türk Dügunleri üzerine mukayeseli malzeme. Ankara, 1944. Az 5. oldalon a könyv egy pénzzel teletűzdelt almát is bemutat képen. — Ezúton mondok köszönetet Dr. H. Zübeyr Kosay úrnak, amiért tanulmányomhoz adatokat szolgáltatott és könyvét megküldte. 28. Furulyaszó. Lengyel népdalok. Fordította Pákozdy Ferenc. Budapest, 1959. A fordítás főleg Jabtoneezka: Wybor Polskich piesni Ludowych népdalgyűjteménye alapján készült, özvegy helyett c. 173. 29. Furulyaszó. Almafácska. 127,
