Dankó Imre: Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1962. évi munkájáról (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 40. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)
fel a népek hagyományvilágában, mint a szerelem almái, amiket tündérek őriznénk. Az alma a görög mithosz szerint Afrodité szimbolikus gyümölcse. Ábrázolásai nagy részén kezében almát tart, kínál. Eris almáját Paris, a legszebb nő szerelmét felajánló Afroditének adta a monda szerint, amiből aztán kirobbant "a trójai háború. 22 A görög népélet is tele volt az almaszimbolika mozzanataival. Általános szokás volt, hogy a fiatal házasok előtt, a házba való belépésükkor gránátalmákat csapdostak a földhöz, hogy azok szétmenjenek, mint a bőség, a szerelem, a termékenység az ifjú páron. Ugyancsak hagyományos cselekedete volt az ó-görög lakodalmaknak a menyasszony nászszobába való bevonulása előtti birsalmaevése. Jellemző az is, hogy a nászszobát és nászágyat almákkal, almadíszekkel díszítették fel. Az irodalomból jól ismert a görögök almadobálással űzött szerelmi játéka is. 23 Ennek az elterjedési területnek az almaszimbolikájára az a jellemző, hogy mithológikus természetű. A kultikus színezet mellett azonban már erőteljes a néphagyomány is, sőt számos nyom világosan elárulja, hogy itt az almaszimbolika a hasonlóság alapján is keletkezett, fejlődött. Paulus Silentiarios erotikus epigrammáiban ennek egészen vulgáris megjelenéseit láthatjuk. 2 ' 1 Az almaszimbolisztika végső fejlődési fokához tartozik a különböző török népek almaszimbolikája. A primitív, nomád népek jellemző tulajdonsága szerint a törökökre is jellemző a képekben való gondolkodás, a képes kifejezési mód. A törökség a női mell és az alma közti formai hasonlóságra építette fel elsősorban szimbólumát. Jellemzője talán még az is, hogy minden más kultúrkörnél erősebben tekintette az almát szerelemgerjesztő, szerelem-megőrző és megtermékenyítő varázsszernek, ételnek. Erről több néphagyomány is szól. Az egyik török mesében például a gyermektelen király előtt megjelenik egy dervis. A gyermek után kívánkozó királynak a dervis egy almát ad azzal, hogy felét ő, felét pedig a királyné egye meg. Meg is ették a fele-fele almát, mire a királyné megtermékenyült és kilenc hónapra meg tíz napra gyereke született. 25 Az alma jelentése itt szerelem, termékenyítő erő, mag. Ezt erősíti meg számtalan népdalon, mesén kívül az a török népdal is, amiben a lány azt mondja a legénynek: „alma vagyok ne végy engem, szerelembe ne ejts engem..." 26 A török házassági szokásokban bukkan fel először szórványosan az alma, mint eljegyzési zálog, mint nőfoglaló tárgy. 22. Paris almája. Homeros: Ilias 24, 28. 23. Theocritus (i. e. 310—245) idilljeit a népi közvetlenség jellemzi. Ezért azok a görög életmódra, szokásokra vonatkozóan néprajzi beccsel bíró forrásoknak tekinthetők. 24. Paulus Silentiarios 3 erotikus epigrammáját Lajtai István idézi. Ha mint kebeled szimbólumát adtad kedvesem ezeket az almákat — mondja a költő — igen hálás vagyok érte. De jobban szeretném lágy kebledet a kezemben tartani, mint a küldött két almát. 25. Dr. Kunoss Ignácz: Oszmán-török népköltési gyűjtemény. I. Budapest, 1889. 66. és 67. számú mesék. 26. Dr. Kunoss: id. m. n. köt. 207.
