Dankó Imre: Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1962. évi munkájáról (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 40. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)

A sémi-keresztyén elterjedési területről, elhagyva a rendkívül sok vonatkozást, csupán két hagyományra térünk ki. Az első a paradicsomi almatörténet, ahol Éva almával csábítja el Ádámot.

11 Ez a hagyomány az egész világon ismert lett és nyilvánvalóan alapjává vált sok almahiedelemnek, nagyban táplálta az almaszimbolikát. A másik, az Énekek éneke számos erotikus hasonlata. Ezek a hasonlatok önmagukért beszélnek és egy már régen élő almaszimbolikát mutatnak be. Sáron rózsája, Szulamint azt énekli szerelmeséről, hogy olyan az ifjak között, mint „az almafa az erdőnek fái közt".

12 „Az ő árnyékában felette igen kívánok ülni; és az ő gyümölcse gyönyörűséges az én ínyemnek"

13 — énekli tovább. Majd azt kéri, hogy „üdítsetek fel engem almákkal; mert betege vagyok a szerelemnek".

1

'

1 Akkor hívja szerelmesét, amikor „a fügefa érleli első gyümölcsét".

15 A vőlegény szerelmesét a gránátalmához hasonlítja, „mint a pomagránátnak darabja olyan a te vakszemed a te fátyolod alatt".

10 Szulamint orrának illatját az alma illatához hasonlítja

17 és hívja a kertbe „lássuk meg, ha fakad-é a szőlő, ha kinyilott-é virágja, ha virágzanak-é a gránátalmafák: ott közlöm az én szerelmimet veled".

18 A nyilvánvaló almaszimbolikára, az alma szerelmet ébresztő hatására, termékenységet biztosító erejére hivatkozik a következőkben: „az almafa alatt költöttelek fel téged, ott szült téged a te anyád, ott szült téged a te szülőd!"

19 A sémi-keresztyén elterjedési terület almaszimbolikájával kapcsolatosan meg kell jegyeznünk, hogy az nagyrészt a gránátalmára, kevésbé a fügére vonatkozott. Érdekes, hogy a keresztyén középkor is inkább a gránátalmát használta fel közismerten sokféle, sokszor erotikus szimbolikájára is.

20 Jellemző ennek".az elterjedési területnek az almaszimbolikájára ezen kívül még az, hogy kultikus jellegű. A görögség (és velük kapcsolatosan a latin) almaszimbolikája is részben a gránátalmára vonatkozik. Ebben az elterjedési területben is a gránátalmát a termékenység, a nemzés, de egyben a halál és az elmúlás jelképének is tekintették. Nagy szerepük van a görögöknek abban, hogy a gránátalma helyét lassanként az alma foglalta el. Tudjuk, hogy Gea, a föld istenasszonya Hérának, amikor Zeus felesége lett, aranyalmákat ajándékozott s azokat a Hesperidák gondazták egy csodálatos kertben.

21 Ezek az aranyalmák tűnnek aztán 11. Mózes első könyve 3. rész. 12. Énekek éneke 2. rész 3. vers. 13. Énekek éneke 2. rész 3. vers. 14. Énekek éneke 2. rész 5. vers. 15. Énekek éneke 2. rész 13. vers. 16. Énekek éneke 4. rész 3. vers és 6. rész 4. vers. 17. Énekek éneke 7. rész 9. vers. 18. Énekek éneke 7. rész 12. vers. 19. Énekek éneke 8. rész 5. vers. 20. Reichelt Rudolf: Das Granatapfelmotiv in der Textilkunst. Berlin, 1956. 21. Trencscnyi-Waldapfel Imre: Görög-római mythologia. II. kiad. Budapest év n. 168—170. Lásd még: Lajti István: A hesperisek almái c, tárgyunkkal rokon tanulmányát (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1922, 1923; de kulonosen^az 1923. 15—21.), melyben főleg görög és délszláv adatok alapján arról ír, hogy az almához fűződő hagyományokat a délszlávok a Balkánt leigázó törököktől tanulták el 3D