Schram Ferenc: Két XIX. század eleji kézirat (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 39. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)

itten még az Ökröt sem tudták bé fogni, azért ismét hazájokba vissza tértek. A Zsidók a Járásnak azon részeibe fészkelődtek bé, a hol az adófizető népet a legjobb módon Zsebek számára lefoglalhatták. Pálinka főzés és apró kereskedés foglalatosságok; Bizonyos szókból értettem, (13) hogy a Fekete-Tóthi Zsidók ncvszerént a mult 1821

ik Esztendőbe a szegénységnek szükségeibe pénzt adván a szilva érés előtt egy két héttel szilva fejébe, úgy kötöttek, hogy vékáját a szilvának 6 Xrral oltsóbban tartozzék a szegény ember adni; vékája a szilvának 18—20 Xt lévén, ők 12—14 Xron szedtek; mennyit nem vesztett ennél fogva a szegénység, egynehány héti költsönzésért? így hiteleznek italokatis az adófizető nép világos romlásával. A földes Uraságok szoros felvigyázása többet segíthet illyeneken, mint a Magistratusé. A N.M.H. K.M. Tanáts is általlátván ezen Nemzetnek beköltözéseit károsnak lenni, számos rendelések által igyekezett bejöveteleiket neheziteni, illyen rendelés az, melly 1806

ik Esztendőben a 16240 és 820

ik Észtbe 010.410

ik számok alatt kőitek. A Czigányok leg inkább vas munkájúkkal teszik magokat a nép előtt szükségesekké. Ritka helység, a hói leg alább is egy illyen vassal dolgozó Űj Magyar família ne volna, a kik kevesebb költségekkel élvén a Czifra Kováts Mestereknél, a szegénység számára oltsóbban, és sok Czéhbeli nyalka Mestereknél jobban dolgozik. Imitt amott ezen Mesterségek mellett Musikásoknakis használtatnak, és tsudálni lehet, hogy a Vassal való bánásba meg durvult kezek, elég alkalmatosak a hegedüreis. Bééibe az Üveghutába a hutás legények sok rongyos Czigánynak dolgot adnak. Sátoros kóborló Czigányok ezen Járásba nintsenek. Az itt lévő Czigányokról ditsérettel kell említeni, hogy tolvajságokra ritkán részesek. Egyéberánt hajlékaik, és tuházatjok a leg nyomorultabb; a földmivelésre nem adják magokat, minden tisztátalanságot kívánatosan fel habsolnak; vallásokat a környülállások szerént könnyen változtatják; egy szóval kevés reménység vagyon, hog valaha kipallérozódhatnának. VI. A Mezei-gazdasági szorgalom. A Földmívelés és Kereskedés azon két fő tárgyak, mellyekre minden országnak főképpen ügyelni szükséges. A Kereskedés, melly a tárgyaknak tsak egymással való feltserélésével foglalatoskodik, majd tsak nevéről marad esméretes, ha a földmivelés szorgalma által nyerhető termesztmények nékie elegendő tárgyakat nem nyújtanak;