Schram Ferenc: Két XIX. század eleji kézirat (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 39. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)
jaival, és a magával vett oldal folyók zavaros vizeivel gyakran meg (l v ) kárositja, Palota Helysége ezen vizeit már fogyó sebességei látja a Szalonthai Járásba érkezni, melly egyenes terekre jutván, lassan lassan nemtsak sebességét veszti el, de Vizes Gyán helysége, és a Kiss Peterdi puszta mellett elfolyván, lejjebb ágyátis elveszteni láttzik, mig nem Ohány, s más helységek határait elterjedő vizeivel, rétekre változtatván, Békés Vármegye földjeit is hasznavehetetlenekké teszi, és Testvéreivel öszve omolva folytatja útját A Felsőség gondoskodó szemügyét betsülhetetlen kártétele miatt, ezen folyóis magára vonta, és ennél fogva, valamint a Fekete Kőrös, úgy szinte ezis, néhány Esztendők ólta sok ezer kezek óriási munkái által rendes folyamatba hozattatni készül. A Vizeket regulázó Királyi Commissio, a megkívántató felvételeket már mind a két Kőrösre nézve alkalmasint elvégezte, sőt interinális rendeléseket is botsátott ki. A jövendő fog a foganatnak bölts megitélője vagy használója lenni. A Harmadik a Gyepes, melly ámbár eredeti fórással nem ditsekedhetik, és tsak ezen Járásba a Görbedi határba veszi is, a Fekete Korosból kiszakadván, kezdetét, az említést mégis meg érdemli, mivel azon kivül hogy Járásunknak nagy részét által keringéli, nagyságra és használására, úgy kártételeire nézve semmit sem enged a Fekete Kőrösnek, mellybe Békés Vármegyébe Doboznál ismét vissza ömlik, és valamint az, a Vizeket Regulázó kiküldöttség tárgya lévén, tisztittatása erős lépésekkel munkába vétetett. Negyedik a Köles ér, ez a Tenkei határ alsó részin a Gyepes eredetén felül szakad ki a Fekete Kőrösből, és a Tulkai, Homoroghi, és Szalonthai határokon keresztül, a Méhkeréki határon elvész. ötödik a Korhán melly Szalonthán felől egy mérfölddel a Köles érből ki szakadván tekervényes folyással Martzi házának veszi folyását, és a Geszti határon végig, Mező Gyánnak és Zsadánynak veszi útját, de itt folyását elvesztvén Nádas rétté változik. Hatodik a Teöz vize, melly Arad Vármegye Szuszány helysége határába lévő nagy hegyből, közel az ezen Járás Borzesd helysége határától eredvén, magos eséssel mint tsekély táj okra, mig Toplitza Kárándi határ alsó részén folyása Járásunk földjeit nem éri, a hol a tölle nem messze lévő Fehér Kőrös ágyával paralel erányzásba, tsendes komolysággal ballagván, a Széki és Bééli határ egy részén Bihar és Arad Vármegyék között határul szolgál. Több patakokat magába kaptsolva, ismét által tér az Aradi határokra, de végre Tamásdnál újra a Bihari lapályt öntvén, a Fekete Kőrösbe dűl. Még mindenüt roppant erdőségek között folyván ágya mód nélkül meg töltt fákkal, mellyek Viznicia és Szép Ereőségekre vetvén sok károkat (2) és számos kiszakadásokat okoznak. A Teöz ágyának feneke a Fehér Kőrösnél alább feküvén, nagy munkával kénytelen Arad Vármegye, ennek a Teözbe, a hová nagy erővel igyekszik, által szakadását hátráltatni. Hetedik a Hollód; ez a Belényesi Járás völgyeiből a Gyantái
