Schram Ferenc: Két XIX. század eleji kézirat (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 39. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)

határra Járásunkba által térvén, míg a Járás részéről ki rendeltt Vizeket regulázó kiküldöttség, szorgos utánna járássá által, az ágyába heverő dült fáktól ki nem tisztíttatott, vizeit a partján fekvő magos Erdőkre, és kövér rétekre ki öntvén folyóviznekis alig esmérte tett most mind azon által majd tökélletesen ki lévén tisztittva, sebes folyással igyekszik a Fekete Kőrössel öszve keveredni, de torka a Rippai határba a folyó fonalát tompa szegletbe vetvén, a nagyobb folyó fonala ellen, ennek erejénél fogva folyása észrevehetőképpen hátráltatik, ellenben midőn a Hollód a Kőrösnél nagyobb áradásba vagyon, ennek vizeit rohanó sebessége által tartóztatja; ezen hibás helyheztetése azomban, egy a Hollód vize fonalát a Kőrösbe hegyes szegletbe szorító Kanális, mely már majd készen vagyon, segítvén a Hollód partjaira kiöntött vizeit hamarább vissza fogja vehetni. Nyoltzadik a Petze, melly a Belényesi Járásból az úgy nevezett Bánya hegyekből eredvén, minek utánna a Püspök főrdő mellett el folyván, ennek és előbb a Félix fürdő meleg vizeit kebelébe vette volna, Váradnál az ősi pusztán Járásunkba érkezik, innen azután új Palota mellett a Sebes Kőrösbe siet. A Járás hegyes vidékeit számos patakok fúrják keresztül, de ezek különös nevekkel nem birván, itten tsak rövid emlékezet fog rólok tétetni; illyen a Hagymási, és Botfeji patak, melly Kumányesdnél öszve találkozván Bééi Mező Városon keresztül a Bééli Nagy Patak nevezet alatt a Teöz vizébe dül; a Gróssi Patak, melly a Széki határba tsak ugyan a Teözbe; és a Marosi Patak, melly szintén a Teöz vizébe ömlik Arad Vármegye Csernő helységénél. A több apró patakok említést sem érdemelnek. Nagyobb figyelmet vonszhatnak magok után az ezen Járás alsó és Békés Vármegyével határozó lapálljait, közel 30 ezen hóid termékeny földet, tsak nem haszon vehetetlen állapotban elmerülve tartó széles rétségek. (Leirja a víz pusztításait, és hogy milyen intézkedések történtek csapolására.) III. TERMÉSZETI ADOMÁNYOK. A). Az állatok országából, a). A szoptató állatokról. A Ló melly minden négy lábú állatok között elsőségett érdemel méltán említtetik itten is első helyen. De ha a Kamarás Tisza László Űrnak Geszti uradalmába nevelődő s ép fajú Lovakat, és FeketeI Györösön özvegy Nadányi Lászlóné Asszonyság középszer fajból álló méneskéjét ki veszem, ezen egész Járásben felette kevés igyekezetett találok a jó fajú Lovak tenysztésébe; meg elégszik a földmivelő, ha huzamos munkái tellyesítésére, szekerébe valamit, mely tsak mozogjon, befogva láthat; aprók, erőtlenek, és sovány ok lovaik, hogy