Schram Ferenc: Két XIX. század eleji kézirat (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 39. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)
közelben fekvő majorságokat is meg támadni, és ki rabolni, a hol sokszor a szegény meg fosztottakon még a leg nagyobb kegyetlenségek is vitetnek véghez; és ámbár ezen borzasztó gonoszságnak ki irtására mint a polgári, mint a katonai részről a leg jobb rendelések meg téve vágynak, mégis sokszor tsak igen sokára lehet az illyen gonosztévőket kézre kerétteni, vagy el szélyeszteni, annál inkább, mivel a Lakosok azok kegyetlen bosszúállásától tartván, kiirtásokra alkalmatos segítséget nyújtani nem mernek. Az Oláhok tele vannak sok szenteskedő előítéletekkel, és babonás szokásokkal. Mindamellett a legkisebb hejjában valóságot sokszor a leg otsmányabb szitkokat, leg fertelmesebb káromkodásokat böffentik ki, a mint a kis gyermekek szájából hallani sem ritkaság. Az előítéleteket neveli bennök az ő papjaiknak nagy butasága, és nagy gazdagságra valló vágyódása, melly alatsony tzéljoknak elérésére ők a köznép gyávaságát használják. — Alig lehet képzelni, melly igen nagy légyen az alábbvaló Oláh papságnak tudatlansága, és faragatlansága, nem is szenved az semmi kétséget, hogy az Oláhok erköltsi megjobbításoknak próbája mind addig haszontalanok lesznek, még arra az ő papjaik ki pallérozása által kezdet nem fog tétetni. Szép utat nyitott ezen köz hasznú czélnak elérésére az 1791 dUc ország-gyűlés is, mellyen az eggyesült Görög Püspök Bobb Űr legfőbb egyekezetét oda fordította, hogy az ezeránt tett bölts rendelések valahára egyszer már divatba mennyének által. (13) Az Oláhok lelki tehetségeikről elegendő bizonyságot és próbát nyújt a Naszódi 2<iik határőrző Oláh gyalog Ezrednek nevelő Intézettye. Azon 200 nevendék if iákból, kik az Intézetnek 1784 dik Esztendőben vett kezdetétől fogva ugyan abból 1804 dik Esztendeig kiléptek, 10 hadi fő tisztek, 41 altisztek, 8 papok, 2 Jourirok, 7 oskolamesterek, 2 puska tsinálók váltak. Az Oláhoknak lakásaik éppen nem takarékosak, sőtt nagyobb részént parandák. Házaik többnyire sárból vagy fából, kőből pedig ritkán vágynak építve. Talál mindazonáltal az ember a Szászok székjeiben néhány egésszen jó épétett Oláh helységekreis, de ezek jobbára az ő régi Szász lakásaiktól veszik származásokat. Ritkán vagyon az Oláh házában több egy szobánál, mellyhez még egy konyha, és egy sütő kementze szokott kaptsolva lenni. — Az istálók és más paraszt gazdasághoz tartozó épületek többnyire mind rosszak és tisztátalanok. Pajtát ritkán lehet nálok látni. Gabonájokat nagy részént verembe tartják; Kukoritzájókat (mais) pedig amelly eledelüknek leg nagyobb részét teszi ki veszszőből font kasokba töltvén, a föld színétől egy néhány lábnyi magosságra karókra fel aggatni, és szinte veszszőből fontt, de szalmával behúzott fedéllel betakarni szokták. — A Kertészkedésre nem sokat adnak. Kevés rosszul mívelt Eleségen kívül találhatni még az ő Kertjeikbe gyümöltsfákat is, de ezeknek megnemesítésére semmi igyekezetet nem fordítván, tsak a Természet dajkálkodására bízzák. — Az ő belső házi eszközeik is
