Katona Imre: Parasztságunk életének átalakulása (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 37-38. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)

PARASZTSÁGUNK ÉLETÉNEK ÁTALAKULÁSA' Már a polgári fejlődés előestéjén felvetődött nálunk is a honnanhová kérdése, amelyet a szarvasi evangélikus lelkész, Tessedik Sámuel így fogalmazott- meg — igen jellemzően, először 1784-ben németül és csak két évre rá magyarul —: ,,A paraszt ember Magyar Országon Mitsoda és mi lehetne?...", de megnyugtató feleletet sem ő, sem mások nem kaptak, legkevésbé maguk az érdekelt parasztok. A magyar gazdasági-társadalmi fejlődésnek az ún. parasztkérdés maradt mindvégig a vörös fonala s miközben egyéb kérdések is rendre sokasodtak, még a két világháború között is az elhangzotthoz kísértetiesen hasonló kérdésfeltevésre került sor: Veres Péter ..Mit ér az ember, ha magyar?" címet adta művének, amelybe a „magyar" elsősorban parasztott jelent, tehát a korabeli magyarság számbeli többségét, amint maga a szerző is megjegyzi. Ezekre a mind magasabb szinten és fejlettebb gazdasági-társadalmi viszonyok között jelentkező, de lényegében „idült" és refrénszerűén ismétlődő kérdésekre ma már megnyugtató, ha nem is mindenben lezárt feleletet tudunk adni. A válasz a gazdasági-társadalmi fejlődés mozgástörvényeinek ismeretéből adódik; ennek érdekében szükséges bizonyos történelmi visszapillantást is tennünk. A lörténelmi múlt. A nyugat-európai jobbágyság a magyarhoz képest meglehetős pályaelőnnyel indult, már csak az időbeli különbséget tekintve is; a magyar jobbágyság viszonylag későn és rövid idő alatt alakult ki, a korábbi nemzetségi-vérségi, valamint nomád hagyományok nem tűntek el teljesen, az újak pedig még nem voltak olyan szilárdak és változatosak, mint a nyugati típusú feudalizmusban. Városi fejlődésről is csak bizonyos megszorítással beszélhetünk, mivel városaink többségében mezőgazdasággal foglalkozott a lakosság zöme, nem pedig iparral és kereskedelemmel. Ám a nyugat-keleti fejlődés e fázis- és típuskülönbsége mégsem eredendő és végzetszerűen elkerülhetetlen, mert a 15. század második felére mi is elértük az 1. E dolgozat Trends in the Transformation of the Hungarian Peasantry címmel megjelent a The New Hungarian Quarterly II. (1961), 4. számában, 3—27 pp.