Sugár István: A Gyulai Államépítészeti Hivatal Futárszolgálata 1944-45-ben (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 33. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)

A határozat a továbbiakban utasítja a gyulai Államépítészeti Hivatal vezetőjét, hogy „a vármegye egész területére úthálózatok szerint elkülönítve, az egyes útőrszakaszok feltüntetésével, készítsen egy úgynevezett menetrendet és a futárszolgálat körül szükségessé váló rendelet kibocsátása iránt haladéktalanul intézkedjék." Az Államépítészeti Hivatal részéről már két nap múltán, november 4-én ki is ment a rendelkezés a gyulai, békéscsabai és orosházi útbiztossághóz a futárszolgálat „sürgős és pontos megszervezésére ... és haladéktalan beterjesztésére."

3 A futárszolgálatra vonatkozóan ezt jelenti Békés megye alispánja a belügyminiszternek Debrecenbe: ,,. . . A szervezés munkája természetesen rengeteg nehézségbe ütközött. Telefon, posta, vasút és mindenféle közlekedési eszköz hiánya miatt a vármegye községeivel akkor még semmiféle érintkezésünk nem volt. Hallomásból annyit tudtam, hogy nemcsak a központi, hanem a járási és községi tisztviselők . . . jórésze elmenekült, azonban legelőbb is meg kellett állapítanom a tényleges helyzetet. Legalkalmasabbnak kínálkozott erre az útőrök felhasználása olyképen, hogy a hivatalos leveleket az országúton stafétarendszer szerint egymásnak átadva kézbesítették a vármegye székhelyétől (Gyula) a községekig és onnan vissza. Ez a módszer eléggé bevált.. . Sajnos így is sok nehézséggel kell megküzdenünk ... mindazonáltal általánosságban megoldottnak mondható a kézbesítés kérdése s míg a postai szolgálat megindul, addig ezt a rendszert szándékozom életben tartani.. ."

4 A debreceni Nemzeti Kormánynak tett jelentéséből értesült a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium is az életrevaló Békés megyei kezdeményezésről és annak mintájára, 1954. január 4-én felhívott minden postaigazgatóságot az útőri futárpostaszolgálat megszervezésére az Államépítészeti Hivatalokon keresztül.

5 A miniszteri leírat is „vasúti összeköttetés, posta-, távíró- és távbeszélőforgalam részbeni akadályozottságá"-ra hivatkozik és a futárpostaszolgálat célját abban jelöli meg, hogy „belekapcsolódjanak az egész felszabadult területen levő postahivatalok (ügynökségek), illetve városok, nagy- és kisközségek a postaforgalomba. Ezáltal a hivatalos- és magánlevél-forgalmat egyaránt, átmenetileg ily módon lehetne lebonyolítani." Említésre érdemes feltétlenül, hogy több postaigazgatóságtól a minisztériumba befutott jelentés szerint „még nem mindenütt tettek eleget e fontos szolgálat megszervezésének", ezért 1945. március 6-án ismételten körrendeletben sürgeti az illetékes minisztérium az útőri futárposták megszervezését.

5 A Békés megyei útőri futárposta jelentősége tehát az, hogy a helyi ötletet általánosítva, ennek alapján szervezik meg szerte az országban a kisegítő postaszolgálatot. Ehhez még csak azt tehetjük hozzá, hogy az országban egyetlen egy mer gyében sem működött olyan pontosan és olyan hosszú ideig az útőri futárpostaszolgálat, mint éppen Békés megyében.