Dankó Imre: Szakál Lajos (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 28. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)

énekelték — közelről sem azonosak a néppel. Éppen ezért a népköltészet meghatározásában is a legtöbb zavart a nép szó értelme és némely rokon fogalmak okoztak — mondja Erdélyi János.'"

5 Mielőtt azonban ennek a kérdésnek a részletesebb vizsgálatába bonyolódnánk, lássuk Szakái költői képét. Horváth János, Szakái költészetének újabb és mindmáig legalaposabb értékelője világosan kifejtette, hogy Szakái költői jelentősége az, hogy többed magával előkészítője volt költészetünk nagy fordulatának, Petőfi, Arany költészetének.

37 Horváth alapos elemzés során kifejtette Szakái erényeit. Ezek a következők: egységesebbek dalai,, mint elődeié, nagyobb az ábrázoló és alakító hajlama, s költeményeiben sok az „anyagi népiesség" ami életszerűbbé teszi, az életből inkább vetteknek tünteti fel őket. Alakjaival már inkább azonosul s különösen ezzel a sajátságával előfutára Petőfinek.

38 Hogy Szakái költészetét közvetlenebbül megismerhessük lássunk egy jellegzetes versét. AZ UTCZA -AJTÓBAN 30 Holdvilág süt a ' faluba' Jer ki, rózsám, a' kapuba; A' hidegen régen állok, Reád égő szívvel várok. Ha elalszik édes anyád. Rántsd fel szaporán a' csizmád. Lopózkodj' ki lábujjhegyen. Àz ajtót húzd be csendesen. Ha ugat a' ..hattyú" kutya, Legyen nálad kenyérhéja: Vess neki, úgy majd nem ugat. Dolgunk titokban maradhat. Jaj beh soká vehetsz észre. Nem hajtasz a' füttyentésre, A' hidegtül félsz tán. babám? Ne félj, — meleg szívem, s bundám. Soká kinn nem tartóztatlak. Azért meg sem mocskoltatlak: Egy pár szép sző, meg egy pár csók, A' mit kérek, lelkem Erzsók. Ha ez meglesz, beeresztlek. Magam pedig haza megyek. Befeküszöm a nagy ólba. Veled mulatok álmomba. — Elemezve ezt a verset mindenekelőtt azt állapíthatjuk meg, hogy Szakái egy kerek kis történetet mond el benne. A dal forma ellenére leíró jellegű verset írt. Jellemző ez többi versére, népdalára is. Románc-szerű életképek ezek inkább. A líraiság messze áll tőle, az érzések szegényesek. Eredetiség vajmi kevés van benne, az egész vers kevéssé életszerű, mesterkéltnek hat. Az eredetiséget, az életszerűsé36 Erdélyi János: Népköltészetről. Válogatott esztétikai tanulmányok. Budapest, 1953. 74. 37 Horváth 311. 38 Horváth 311. 39 Czimbalom II. kiadás 14.