Dankó Imre: Szakál Lajos (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 28. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)

FÜGGELÉK 1. A Szakái-irodalom. Igen szegényes, a jegyzetekben felsorolta­kon kívül a következő fontosabb munkákat említhetjük meg: Fe­renczy Zsigmond—Danielik József: Magyar írók. Pest, 1856. II. 390. — Zöld Mihály: A Czimbalom írója. Békés. 1876. 10—13 számok. — Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. 85. — Vasárnapi Űjság 1868. 46. szám (arcképpel). — Nekrológok: Vasárnapi Űjság 1875. 8. szám, Magyarország és a Nagyvilág 1875. 9. szám (arcképpel), Budapesti Közlöny 1875. 40. szám, Koszorú 1875. 518. 2. Szakái müveinek megjelenési helyei. Jáczint 1836, Aglája 1838, Regélő 1839, Emlény 1841, Honművész 1839, Athenaeum 1840—41, Nemzeti Almanach 1841, Regélő Pesti Divatlap 1844—46, Jelenkor 1856, Pesti Napló 1856, Czimbalom I. kiad. 1843, Czimbalom II. kiad. 1868. K. Csapó Dániel: Dalfűzérke válogatott népszerű dalokból. 1844. I— IL, Erdélyi János: Népdalok és mondák. II. Pest, 1848., Toborzó, röplap 1848, Vasárnapi Űjság 1856—1862, Sárosy Albuma 1857, Szi­geti Album 1859, Hét eredeti népdal. Szénfy Gusztáv megzenésítése. Kiadta Wagner József ' műárus. Pest, 1845, Wenckheim Béla üdvöz­lése. Arad, 1865. szept. 20., Űj nóta az új szabadságról. Röplap. Pest, 1867., Tichy Alajos: Legújabb dalok. Nagyvárad, 1861., Legújabb tizenegy nemzeti magyar népdalok, Pest., 1864., Népbarátja 1867, Bé­kés 1875 (a 46. számban Szabó János köröstarcsai ref. lelkész három, népdalát közli halála után), stb. 3. Gyulai kapcsolatai, kéziratai. Szakái 1840-től kb. 1850 végéig a mai Jókai u. 4 számú (Ladics-féle) házban lakott. A ház falán, ahol Petőfi is vendégeskedett nála, emléktábla áll. A ház mai tulaj­donosainál, a Ladics-testvéreknél találunk egy Gyulai László festette képét. Később, 1850—1855 között apósa házában (Árpád u. 2), majd saját házában (Jókai u. 6.) lakott. Apósa Tormásy Lajos hífes orvos, a város- és a vármegye életében nagy szerepet játszó férfiú, fia Já­nos pedig ifjúkorában Kossuth fogolytársa volt. Szakái Gyulán tar­totta esküvőjét, itt temette el fiát és feleségét. Anyakönyvi bejegy­zéseik a református egyháznál találhatók. Köröstarcsára költözése után két lánya Ilona és Jolán Gyulán maradt sógornője, Tormásy Emilia gondozása alatt. Látogatásukra gyakran beutazott Tárcsáról. 1936-ban a Zöldág utca egy részét Szakái Lajos utcának nevezték el. Szakái Lajos sok kézirata lappang Gyulán egyes családoknál és Köröstarcsán. Összegyűjtésükre eddig senki sem gondolt. Hasznos volna, ha dolgozatunk megjelenése azt is eredményezné, hogy ösz­szegyűjthetnők a még fellelhető Szakái kéziratokat. 4. Még közlendő versei. a) Az utolsó gulyás. Megjegyzendő, hogy a Czimbalom II. kiadá­sában (93. p.) az egyik fele megjelent.

Next

/
Thumbnails
Contents