Balogh István: Tanyák és majorok Békés megyében a XVIII-XIX. században (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 25. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)
Ha a szerződéses és kertészközségeket településileg falvaknak tekintjük — bár a szó valódi értelmében ezek ekkor még aligha vehetők ilyennek — a múlt század 50-es évei közepén már a külsőségeken, a szőlőket nem is számítva 5761 lélek élt. A megye lakossága ebben az időben 190 000—200 000 között lehetett, a külterületen élők az összes népességnek mintegy 4—5 százalékát tehették. De ekkor még a tanyásodás kezdetén vagyunk, alig egy évtized alatt ez a szám megtöbbszöröződött. Az abszolútizmus kormányhatóságai még egy ízben éppen ebben az időben tettek egy kísérletet a tanyák és majorok elszaporodásának meggátlására. III. Az akcióra ugyan úgy, mint hét évtizeddel előbb, most is a megrendült közbiztonság szolgáltatott okot. A szabadságharc után az Alföldön elburjánzott a betyárvilág, s a budai kormányzóság hivatalnokai a tanyai lakosság erkölcsi züllését, az iskolai nevelés hiányát emlegették, amelyek miatt a tulajdonjog tisztelete nem gyökerezhet meg. Éppen ezért elhatározták, hogy a budai és nagyváradi helytartóságok területén — Békés megye az utóbbihoz tartozott, — a tanyákat megszüntetik, a lakókat újonnan telepített falvakba vonják össze. Az érdekelt megyék főnökeit felszólították, hogy javaslataikat az öszszevonás érdekében tegyék meg. ,;i Békés megye akkori főnöke, Bonyhády (Perczel) Gyula terjedelmes jelentésében tiltakozott a terv ellen, s ebből részletesen meg lehet rajzolni Békés megye tanyáinak akkori állapotát. Jelentésében kiemeli, hogy a tanyák építése szoros összefüggésben van a birtokminimum kérdésével. Békés megyében a birtokleaprózódás már 1848 előtt is érezhető volt, azóta pedig bizonyosan előrehaladt. Ennek ellenére 1 / i jobbágy teleknél kisebb parasztbirtok általában még nincsen s ez egy birtokos igényeit, ha megfelelően műveli, kielégítheti. Mivel V 4 teleknél kisebb szántóföldeken a tanyák még csekély számban lehetnek (V? jobbágytelek = 14 hold) ezek lerombolása nem okozna nagyobb gondot. Ennél kisebb nagyságú szántóföldre nem engedné meg a tanyák építését, mert a gazda a földből nem élne meg és más mellékkeresetre is lenne utalva. Viszont általában a tanyák eltörlése igen nagy károkat okozna. ,,E vidéken, nevezetesen Békés megyében éppen a tanyai gazdálkodás lévén az általános, és a körülményekkel elválaszthatatlanul öszvegyökerezett és eddigi tapasztalatok szerint legsikeresebb rendszer", megváltoztatása a nép általános elszegényesedését vonná maga után. A megye területe 64 négyzetmértföld, amelyen 20 falu áll, egy-egy határ olyan kiterjedésű, hogy egyes részei 3—4, sőt több órai járásra vannak a falutól. így ősszel és tavasszal a járhatatlan utak mellett a termények szállítása nem lehetséges, mert a csekélyebb birtokú lakosság csak annyi vonó marhát tart, amennyi földje megművelésére 19. Szabó István: Id. mü, ahol az egész akció lefolyása tüzetesen ismertetve van.
