Balogh István: Tanyák és majorok Békés megyében a XVIII-XIX. században (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 25. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)

lások leírásánál a szarvasi, vagy Békés megyei példák állottak volna szeme előtt, de a jobbágyság korabeli állapotát, és az állapotok javítását célzó művében gyakorlati tapasztalatokra támaszkodhatott és ezeket a tapasztalatokat nagyreszt Békés megyében szerezte. Felvilágosult racionalizmusában szinte borzongással beszél a szállásokon folyó életről, s talán egy kis túlzással is ecseteli azok hátrányos következményeit a parasztság szellemi és gazdasági állapotára vonatkot zóan. Felfogásához híven vallja, hogy a parasztság elmaradottságának oka a hiányos nevelésben rejlik, s ehhez nagymértékben hozzájárul a szállásokoni élet. A parasztgyermek, ..akiről majd nem is hihető, hogy parasztgyermek légyen" míg iskolába jár, alig, hogy feljr cseperedik, a szállásokra megy s onnan félesztendő alatt alig kétszerháromszor jön be a faluba, ezért egy pár esztendő alatt teljesen elvadul. ,,A szállás (vagy marhatanya) éppen az iskolának ellenálló tárgya. Itten a legtökéletlenebb emberek, a pásztoroknak leggonoszabbjai. tekergő és fatsargó betyárok, kitanult gonosztevők nappal, de leginkább éjtszaka öszvegyűlnek, a legotsmányabb dolgokat követik el és olyan betstelenségeket tselekszenek, amelyektől az emberiség egészen iszonyodik." Tessediknek nyilván volt tudomása arról, hogy néhány évvel korábban kormányakció is indult a szállások megszüntetésére, de ő is sürgeti, hogy jó falurendtartás és felsőbb parancsok által ,,a gonoszságnak ezen fészke is széjjel hánnyattattnék." Mélységes elfoglutsága azonban nem akadályozta abban, hogy tisztán lássa; a szállások és tanyák létrejöttének mélyreható gazdasági és társadalmi okai vannak. A legfőbb ok a sűrűn települt kis falvak hiánya, mert az egymástól távol fekvő és eredetileg is nagy népességű falvakban a szaporodó népesség kénytelen mind távolabb eső szántóföldet és legelőt kibérelni. „A parasztember által látja azt, hogy lehetetlenség a háztól oly igen távol mezőnek és gazdaságnak illendően gondját viselni; az által akar magán segíteni, hogy a falutól 1, 2 és 3 mértföldnyire is úgynevezett szállást, házat és istállót építtet, ahova a gabonáját a messze való jószágról és mezőről öszve hordatván, marháit is ott telelteti, röviden majd minden gazdaságbéli dolgot ott viszi." • Tessedik észrevette azt is, hogy a szállásoknak két típusa van. Az egyiken a jobbágy „egész esztendőn által feleségével, gyermekeivel és tselédeivel a szálláson lakik", e miatt el van zárva minden társas érintkezéstől, és főleg a fiatalság a tanulástól is. „A vének eljönnek ugyan olykor vasárnap a templomba, de inkább aludni és nyugodni, \ mintsem a népnek oktatását hallgatni." A szállások másik típusa az, amelyen a család nem lakik künt egész éven át — és ez főleg a kisebb gazdákra érvényes —, hanem csak egy vagy két ember, a mezei munkák idején és főleg télen a jószággondozás miatt. „Sok szállások télen szinte csak úgy forrnak a sok szegény dologtalan ember miatt, akik egy pár marhátska mellett egész holnapokat henyélve töltenek és ugyanazért itthon semmit nem kereshetnek, mivel odaki az ő kevés