Erdei Aranka: Adatok Körösnagyharsány parasztságának történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 23. Gyula, 1961)
már nótáriust is alkalmazott. A község pecsétje, amely a hajdúkori pecsét ábrázolását őrizte meg, magas őrtorony mellett ágaskodó egyenes kardot tartó oroszlánt mutat. 82 Harsány élete az úrbérrendezés idején A tudományos kutatás már tisztázta, hogy mi volt valójában a bécsi udvar célja az úrbérrendezéssel. így akarta elérni politikai célját; a jó adóalap biztosítása mellett a népszerűség megszerzését s növelését a jobbágyok tömegei előtt — állapítja meg Eckhart Ferenc. 83 Az előkészítő úrbéri bevallást 1769. decemberében vették fel a községben. 8 ' 1 1772. júliusában az úrbéri illetőségek megállapítására a megyei kiküldöttek és a káptalan fiskálisa újra kiszálltak Harsányba. 1773-ban a bizottság megállapításait a megyegyűlés jóváhagyta. 85 De az udvar az urbárium végrehajtását csak 1774. április 25-én rendelte el. 86 Milyen viszonyokat talált az úrbérrendezés Harsányban? írott urbáriumuk nem volt, erre azért nem volt szükség, mert szolgáltatásaikat főleg pénzben teljesítették. A robotot is pénzen váltották meg. 1767 óta szerződésre léptek a káptalannal a kilenced és tized árendálására is. 87 A káptalan számára előnyös volt ez a szerződéses viszony, különösen a robotmegváltást illetően. Harsányban ugyanis káptalani majorsági üzem nem volt, és távoli majorságok megművelésére ekkor még nem veszik igénybe a harsányi jobbágyok munkaerejét. A földesúr számára viszont biztos pénz jövedelmet jelent, mert a kedvező piaci viszonyok lehetővé teszik terményeik értékesítését. „Várad Várossához egy statio fődnyire esvén, amink eladni való vagyon pénzre fordíthatyuk" — mondották a harsányiak úrbéri bevallásukban. 88 Különösen a káposztatermelésben tűntek ki. A Sebes-Körös ágai által bekerített „Kandián" voltak a nagy káposztáskertek. 89 A határ terjedelmét illetően már az 1715-ös országos összeírás megemlíti, hogy igen szűk. Jóllehet a kisharsányi, piski, rövidi elpusztult települések határainak egy részét is a községhez csatolták 82. A harsányiak még 1757-ben is hajdúcímerrel öntötték új harangjukat. Vö.: Görömbey Péter: A biharmegyei hajdúvárosok történetéből. Debreczeni Protestáns Lap. 1936. 56. 83. Eckhart Ferenc: A bécsi udvar jobbágypolitikája 1761—1790-ig. Századok. 1956. 77. 84. Conscr. Urbalialis Harsány. Bihar m. lt. D. A. L. 85. Csomor i. m. 56. 86. Eckhart i. m. 96. 87. Conscr. Urb. Harsány. Bihar m. lt. D. A. L. 88. U. o. 89. U. o. A megvei összeírások az egyes jobbágygazdaságokban termesztett növényféleségeket részletesen felsorolják, feltűnő, hogy Harsányban termesztik a legtöbb káposztát az egész járásban.
