Erdei Aranka: Adatok Körösnagyharsány parasztságának történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 23. Gyula, 1961)

az idők folyamán.

90 Mégis a lakosság szaporodásával a szántók és kaszálók egyaránt kevésnek bizonyultak. A határ minősége jó volt, ' az urbárium az I. osztályba sorolta a községet. Az úrbéri bevallás idején 79 telkes jobbágyot és 27 házzgl bíró zsellért számoltak benne össze. A telkes jobbágyok 655 holdon és 383 embervágó réten osztozkodtak. Egy egész telekre tehát 26 hold szántó és 12 embervágó rét jutott. A telekfelaprózódás azonban már előrehaladt, a harsányiak így vallottak erről: „egy olyatin Gazda ki egész telekes és jobbacska elvethet öszveségel egy nyomásban minden földeiben 7— 8 köböl életet, s kaszálhat egy olyan 6—7 szekér szénát is; de ilyen gazdák kevesen vannak".

01 Az úrbéri összeírások fényt vetnek a harsányi rétegeződésre is, amit a megyei összeírások elhallgattak. Azok ugyanis nem tüntették fel a zselléreket, vagy legalábbis csak kivételes esetekben egyetkettőt. Ezzel szemben a valóság az, hogy a század második felében már zsellérré vált az összes családfőknek majdnem egyharmada.

02 A megnehezedett jobbágysors évei a XIX. század első felében 1816-ban a káptalan megszüntette a harsányiak szempontjából eddig kedvező robotmegváltást. Ettől kezdve a robotozás teljes súlyával nehezedett a községre.

93 „Jött a tavasz:.. . menni kellett egymásután mindenkinek szántani és vetni, de nem a maga úrbéres, hanem a földesúr földére az iklódi, ősi, micskei pusztákra; ha és amikor onnan haza bocsáttatott, csak úgy és akkor, többnyire már időn túl szánthatott és vethetett magának." Milyen robotterheket kellett teljesíteniük? Legelső terhük volt a termények összehordása, a harsányi határ dézmájának és a malomvámnak behordása Váradra. Nyolc köböl „élet" bevitele egy igás napszámnak számított, ha két ízben vitte a jobbágy nem vették figyelembe. Télen a sáji, babolcsányi, székelyteleki erdőkre ölfavágás- és hordás végett hajtották őket robotolni. Dézsmaszedés idején az úgynevezett dézsmaszékek eltartása is a községet terhelte. Több ízben tiltakoztak a káptalan törvénytelen követelései ellen, ugyanis a törvényes kilenced mellett még ötödöt is szedett. A földesúri szolgáltatások mellett még egyéb közterheket is viseltek. Végezték a megyei közmunkát, telk 90. Csomor i. m. 380. Csomor „Helynevek a község határában c. részben felsorolja a hajdani pusztákat, amelyek a múlt század végén már mint egy-egy harsányi határrész szerepelnek. Piski — hajdani falu — a nép Püskinek nevezi (Püski, Püski zug, Püski gaz). Kőtemplomának romjait az eke 1843 előtt felvetette. Rövidi — elpusztult falu (Rövidi szik. Kis-Harsány — külön határrész. A községek középkori múltjával kapcsolatosan lásd Jakó: Bihar megye a török pusztítás előtt i. m. Adattárát). 91. D. A. L. Bihar m. lt. Urb. conser. Harsány. 92. Vö.: Szendrey István: A bihari hajdútelepek társadalma a XVIII. század végén. Debrecen 1959. (Klny. a Kossuth Lajos Tudományegyetem. 1957. évi Actájából.) 51. Megállapítása szerint az országos és helyi adatok összehasonlítása azt mutatja, hogy Bihar megyének ez a vidéke a XVIII. század második felében a zselléreskedésben szinte fél évszázaddal megelőzte hazánk más vidékeit. O. L. Udv. kancz. 1786. 3688. Tabella. Welche vermog denen in dem Biharer Comitat eingerichteten Urbarien Folgendes ausweiset. 93. Csomor i. m. 141.