Szabó Ferenc: Dologház Gyulán 1837-1846 (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 22. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)
célul. E tárgyban írott műveiben 14 Eötvös széleskörű tájékozottsággal leplezi le a megyei börtönökben uralkodó középkori állapotokat és teszi ismertté a fentebb már vázolt külföldi eredményeket. Mint más vonatkozásban, itt is a polgári emberszeretet híve, elgondolásaiban nem kevés jószándékú utópia és naivság is van. Eötvös alapjában véve a poenitentiaris rendszer mellett foglalt állást, ezt javasolta „henyéléshez szokott pásztorainkra, kik nagyrészt tömlöceinket töltik." 15 Azt próbálta bizonyítani, hogy a poenitentiaria bevezetése anyagilag sem kerülne sojcba, hiszen a megyei fogházak nagy rabszobái könnyen kisebb cellákra oszthatók. 144 fogolyra méretezve részletes terveket is közöl egy megyei börtönről s a megvalósítást a megyék figyelmébe ajánlja. Mintául az amerikai connectiuti fogház rendszabályait is közreadja. 16 A vármegyéket külön börtönügyi választmány kiküldésére biztatja és a rabok munkáját, élelmezését tőkés bérlőnek javasolja kiadni. 17 Eötvös messzemenően humánus nézeteinek súlyos hibájuk volt: szerzőjük nem számolt kellően a reális lehetőségekkel, makulátlan becsületességet, önzetlenséget feltételezett és várt mindenkitől. Gondolatai eléggé termékeny talajra találtak, különösen eszmetársai körében, de megvalósításukra nem kerülhetett sor. A poenitentiaris rendszer előnyeinek lelkes hirdetője volt Szemere Bertalan is, aki külön röpiratot jelentetett meg az angliai börtönviszonyokról, 18 az emberséges büntetésmód eszméjét elsőként felkaroló Borsod megyének ajánlva. 19 A lelkes elméleti munkák írói mellett a gyakorlati megvalósítás keresői is hallatták szavukat. Kiemelkedik közülük Ballá Károly Pest megyei táblabíró, aki az ipari rabmunka hasznosságáról, célszerű megszervezéséről, a foglyok mesterségre tanításáról, a dologházak munkaerőutánpótlásáról jól hasznosítható, üzleties elgondolásokat hangoztatott könyvében. 20 A dologházak felállítását sürgette az auburni rendszer alapján Fényes Elek, a magyar statisztika nagy alakja is. 21 Ha nem is a fenti elméleti alapokon, mégis néhány kísérlet történt már az 1820-as évektől a megyékben a dologházak létrehozására, még pedig akként, hogy a börtönviszonyok borzalmain nem javítottak ugyan egy szemernyit sem, de felállították a rabműhelyeket és ott a foglyokat embertelenül megdolgoztatták, arra hivatkozva, hogy a rabok erköl14. I. m. és Eötvös József—Lukács Móric: Fogház-javítás. Pest, 1842. A falu jegyzőjében Eötvös szépirodalmi eszközökkel szintén számos helyen szót emel a fenti röpiratban kifejtett elgondolásai mellett. (Sőtér István: Eötvös József. Bp., 1951. 94., 145). 15. Vélemény a fogház-javítás ügyében 26. 16. U. Ott 28—35. 17. U. ott 36., 43. 18. Terve egy építendő javító-fogháznak a magányrendszer elvei szerint. Kassa, 1838. (Az Utazás külföldön II. kötetében is szerepel). 19. Eötvös Vélemény... c. röpiratát is Borsod megyének ajánlotta. 20. Ballá Károly: Vélemény a büntetésmód javítása iránt. Pest, 1841. Különösen: 57—68., 70—74. 21. Fényes Elek: Magyarország statisztikája. III. köt. Pest, 1843, 123.