Banner János: Márki Sándor emlékezete (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 21. Gyula, 1961)
esés volt a bírálók dicséretét s azon nyilatkozatát kiérdemelni, mely szerint az a kinyomtatást megérdemli. Ennélfogva nevezett munkámat ezennel azon kérelemmel vagyok bátor a Tekintetes Bizottság kegyes figyelmébe ajánlani, hogy azt, ha valóban méltónak találná rá, a Tek. Akadémia kiadványai közzé felvétetni méltóztassék, kijelentvén, hogy a mű szellemével nem ellenkező mindazon módosításokat, melyeket annak igen tisztelt bírálói esetleg jónak látnának, eszközölni, készséggel és csekély erőmhöz képest a legjobb lelkiismerettel tenném meg." Ebből is kitűnnék, hogy a már említett és nyomtatásban is megjelent bírálat ismeretében Márki éppen a mű valóban haladó szellemét tekintette változtathatatlannak, amit eleve nem volt hajlandó még a megjelenés érdekében sem feláldozni. Még jobban kitűnik ez — s vele együtt az érett férfinak a gyermekével azonos maradt jelleme — a főtitkárhoz intézett leveléből: „Nagyságos Főtitkár Ür! Hálás köszönettel értesültem azon jóakaratról, mellyel irántam, illetőleg szerény kísérletem iránt viseltetni szíveskedett. A Történelmi Bizottságot a mellékelt levélben kértem meg munkám kiadására. Nem tudom, a-megfelelő alakban-e? Mindenesetre ajánlom kegyes pártfogásába. Ha a Tek. Akadémia mindamellett sem adhatná ki, oly szívesen felajánlott szíves közreműködését, elsősorban a Franklin Társulatnál,... Ráth Mórnál, vagy az Athenaeumnál óhajtom igénybevenni. Különösen azon esetben is óhajtanám ezt, ha igénytelen művem az Akadémiánál csak lényeges módosításokkal jelenhetnék meg. Ha t. bírálóim szerint hibás is a Dósára nézve követett felfogásom, én adatok alapján alkottam azt meg, előre tudva, hogy tetszeni ez nemigen fog; csak akkor mondhatnék tehát le róla, ha igen tisztelt bírálóimnak megjegyzéseit egész terjedelmökben ismerném, azok az ellenkező véleményre téríthetnének." Az osztály gyorsan határozott, nemcsak nem zárkózott el a kiadás elől, de költségvetésében 800,— forintot fel is vett erre a célra. Mindezt azonban azon feltételek alatt, hogy a szerző Dósa György jellemzését módosítja és alakját minden mondern iránytól levetkőztetvén, igazi történeti alapra állítja." Márki kérésére a bírálatok másolatát, saját tudomására, kézhez kapta. Ügy látszik, hogy egész terjedelmükben sem térítették ellenkező véleményre. Szilágyi Sándornak írja: 31 „Most, midőn — mint a lapoknak az akadémiai ülésről szóló tudósításaiból s Fraknór 12 úrnak már korábban küldött leveleiből" is világos, hogy az Akadémia „Dósa György" című kísérletemet ki nem adja, engedje meg Nagyságod, hogy jóindulatáért, mellyel azt kitüntetni szíveskedett, ez alkalommal a legőszintébb köszönetet mondjak." A könyv valóban nem az Akadémia kiadásában jelent meg, de mégis megjelent. 31. 1803. január 30. 32. 1883. január 29.