Orosz László: Pálffy Albert (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 20. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

emléktáblát az író relief-képmásával, Szász Károly emlékversét vésték rá, s a leleplező beszédet Gyulai Pál tartotta.

13 III. SZÉPIRODALMI MÜVEI Szépírói pályája három meglehetősen élesen elváló korszakra tagolódik: a forradalom előtti évekre, az ötvenes évek közepére és a nyolcvanas-kilencvenes évek korára. Kisebb elbeszéléseket írt ugyan az említett korszakok közötti időkben is, nagyobb elmélyülésre valló regényei azonban mind ezekben az években keletkeztek, s elbeszéléseinek zöme is ezekre az.évekre esik. A forradalom és szabadságharc idején s a hatvanas években a hírlapírás ragadta el a szépirodalomtól, az ötvenes évek elején kényszerűen hallgatott, a hetvenes évek pedig a rászakadt csapások miatti apátia évei voltak. A szépírói pálya nagy hézagai is mutatják, hogy nem volt „poéta natus", nem volt olyan író. aki számára a szépirodalom, a regény, az elbeszélés mással nem helyettesíthető, belső parancsra születő kifejezési eszköz lett volna. Első szépírói korszakának múzsája a kordivat volt. A múlt század negyvenes éveiben szinte minden átlagon felüli tehetség, átlagosnál magasztosabb szándék az irodalom felé fordult, az irodalomban forrta ki magát. Az írás a politikai cselekvés pótléka volt, elsősorban azoknak a fiatalembereknek a számára, akik származásuk miatt (jobbágyivadékok, honorácior- vagy polgárcsaládok sarjai, birtoktalan nemesek) nem remélhették, hogy a rendi társadalom politikai keretei között szavukat hallathassák. Mint már fentebb írtam, a franciák hívei voltak politikában és irodalomban egyaránt: forradalmárok és romantikusok. Az persze nem is vitatható, hogy romantikájukat, ezt az inkább Sue-t, mint Victor Hugo-t követő, „titkokat", „rejtelmeket" hajhászó és teremtő romantikát még korlátozott értelemben sem lehet forradalminak nevezni. De az is kétségtelen, hogy a valóságtól való elrugaszkodásban, a Sue regényeiből ismert párizsi meg a magyarországi élet merész vegyítésében volt valami lázadó jellegű tiltakozás a rendi Magyarország tunyasága, vidékiessége, szegényes eseménytelensége ellen. Pálffy első regénye, a Magyar millionaire (1846) nem tartozik a jobbak közé e problematikus értékű művek között sem. A Magyar titkok (Nagy Ignác), a Hazai rejtelmek (Kuthy Lajos) értéke meghaladja e regényét, még inkább a vele egy évben megjelent Hétköznapoké (Jókai). Cselekménye röviden a következő: A rendkívül gazdag földesurat, Bihary Gézát francia titkára, Morquier előbb Pest, majd Párizs mulatságain hurcolja végig. Párizsban Géza a júliusi forradalom eseményeibe is belekeveredik, de inkább színházi csatározásokban vesz részt. Tit13. Kóhn Dávid emlékbeszéde. Békés 1899. jún. 4. és Kóhn Dávid: Gyulai Pál — Gyulán. Hatvan év múltán. (Gyula, 19S6.) 71—90. 1. Az idézet az utóbbiból: 73. 1.