Katona Imre: A bérharc formái kubikmunkán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 19. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

órabért fizet, a többi hónapokra 32 fillért. A munkaidő reggel 6-tól este 6-ig tart. Túlóráért 50% béremelés stb. Csak olyan földmunkás alkalmazható, aki a Földmunkás Szövetség tagja. A sztrájkból kifolyólag senki el nem bocsajtható." 35 2. „Eccer megszólította egy gépész bizalmi a kubikoscsapa­tot, hogy akarnak-e emberek lenni, hogy rendes munkabért kapjanak? Aszonták, hogy akarnak. — Nahát gyüjjenek be a bökínyi csárdába, maj megbeszéljük! Űgyhogy másnap reggel sztrájkba léptek. Akkor a főmérnök kihítt Csongrádrul hat csendőrt. Meg vót határozva, hogy csák két embernek szabad beszélni a mérnökkel; ezt a két embert el is kísértette két csendőrrel Csongrádba. Mikor má látták az iparosok, hogy el­indultak, akkor elkijátotta magát a gépész, hogy minden ka­zánná azonna ótsák el a tüzet! Erre a főmérnök aszonta, hogy­hát: — Maguknak mi a követelésük? Aszondja a gépész: — Hogy azokat az embereket azonnal híjjá vissza és kérjen bo­csánatot tüllük! És így muszáj vót megtenni, mer bement vóna a víz a Körösbe és a gépek ott maradtak vóna a fenekin. Ez a munkásoknak a javára dógozott: annyira összehozta a gépész minden szakmát — mer kűműves, ács, mindenféle vót ott, ku­bikoltak ottan sokan —, hogy senkit se szabad vót bántani." 36 De maguk a kubikosok is tudatosító hatással voltak a velük együtt dolgozó segédmunkásokra, aratókra, uradalmi cselédekre stb., bár a divide et impera elv alapján a munkaadók mindent elkövettek, hogy megbontsák a felsorakozni készülő munkásság egységes sorait: (Egy követelésükre) „Aszonta a mérnök, hogy eddig min­denki meg vót elégedve. Ara meg ojan falusijak vótak, hogy azok felit se keresték, mint mink, pedig mink se sokat keres­tünk. Aszondom oszt neki: — Hát mérnök úr, baj lesz-e, ha megkérdezem a többieket is, hogy meg vannak-e elégedve? Aszondja: — Nem lesz semmi baj!... Hát odaérek a falusijakhó, mondom: — Hát szaktársak, hát nézzék: mink csongrádiak nem dógozunk ezé a pízé. Maguk dógozhatnak, de mink nem fogunk dógozni. Ha a javítást meg nem adják, mink sztrájko­lunk. Aszondják: — Mink is belemenyünk a sztrájkba! — De minket be ne keverjenek! — Nem bánjuk, akármi csinának! Végigmentem rajta (ti. a vonalon), eggy óra múva, 1370-en vótunk, mind letette a szerszámot." 37 A kubikosok szívesen megosztották harci tapasztalataikat is a velük együtt dolgozó segédmunkásokkal. Amikor pl. a Bukovinából hazatele­35. Takács J. i. m. 105. 36. Bartucz András 75 é. kubikos közi. Szentes, 1952. Érdemes összevetni, mennyire mást hangsúlyoz Takács J. és Bartucz A. 37. Boza Márton 79 é. kubikos közi. Csongrád, 1952.

Next

/
Thumbnails
Contents