Katona Imre: A bérharc formái kubikmunkán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 19. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

pult székelyek egy része kubikmunkát vállalt, egy idősebb szakképzett kubikost adtak melléjük, akinek első dolga volt a babamagasítás cselfogásait elárulni.

38 A vállalatok taktikázásai miatt gyakran keletkezett bérfeszültség az egy munkahelyen dolgozó kubikosok és a helybeli segédmunkások között, s a munkaadóknak nem egyszer sikerült is a két csoportot egymás ellen kijátszani. 1914 előtt pl. horvátokkal együtt dolgozó csongrádi kubikosok az ellopott földbabákat a magukéiba beépítették, hogy magasabb teljesítményt érjenek el.

39 A morvák pedig a kubikosokat próbálták a munkából kizavarni, mert ők kezdetleges munkamódszereikkel kevesebbet kerestek, mint az „idegenek."

40 , A helybeli segédmunkásokat jobban kézben lehetett tartani és a megtorlástól is inkább féltek, mint a kubikosok, tartózkodásuk nem egyszer fékezőleg hatott a bérmozgalmakra: 1914 előtt egy komisz téli munkán a kubikosok kérésére a helybeliek is sztrájkot határoztak el, de a hatóság közbelépett: „A szolgabíró minden bandáná megkérdezte, kit szerbű, kit magyarú, hogy lehet-e csináni? És mindenki aszonta, hogy lehet csináni! Végigmentünk az egísz vonalon, de egy se mondta, hogy nem lehet csináni a munkát? Aszonta a szolgabíró, hogy ha egy banda is azt mondta vóna, hogy nem lehet dógozni, maguknak adnék igazat. így aszondta: —• Maguk izgató szocialisták!... Akkor bekísírtek Vukovárra, tíz napra ecsuktak bennünket."

41 Éppen ezért a bérmozgalom sikere érdekében a kubikosok néha kénytelenek voltak a segédmunkások ellen fordulni: „Aztán leát az egész vonal, a szakmunkások kikergették a libás kubikosokat az árokbú. Akkor aztán nagyobb bért követőtek ki."

42 Máskor a várható bérfeszültségre hivatkozva a munkaadók csak úgy egyeztek bele a béremelésbe, ha a kubikosok pl. éjszakai ^túlmunkát vállaltak. A segédmunkásokat és a kubikosokat' még csak kijátszhattak egymás ellen, annál nehezebb volt a kubikosok sorait belülről bomlasztani; a toborzáson, munkahelyváltoztatáson kívül úgyszólván nem is volt rá alkalom. Minden, bérharc az egységes fellépésen is múlott, különösen kenyértörés esetén, amikor a kubikosok egymásért mind kiállottak, az egész csoport érdekközösséget vállalt, vagy szükség esetén otthagyta a meggyűlölt munkahelyet. A bandagazdak és a tagok rendszerint kölcsönösen szolidárisak voltak egymás iránt. A summások akcióegységére aránylag kevés a példa: az ostorosiak pl. egy minisztériumban járt panasztevő küldöttségüket védték meg a hatóság haragjától, máskor a „kiemelt" vezetőket szerszámokkal felfegy38. Tömörkény I. két ízben is említi: 1. A kétkezi munkás. A mi „szocialistá"-ink. II. A kubikos = Szegedi Napló, 1891. júl. 10. 2. Förgeteg János mint közerő.., i. h. 39. Fördös István 43 é. műszaki tisztvis. közi. Csongrád, 1951. 40. Pálinkó Ferenc 85 é. kubikos közi. Mindszent, 1950. 41. Török S. közi. 42. Lajos J. közi.