Détshy Mihály: A gyulai veduták kérdése (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 18. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

ellenlejtői folyópartok benyomását keltik. Érdekes módon a veduta szerzője egyetlen hidat sem rajzol a vizesárok fölé, és a várnak sem ad kijáratot. A helyszínről szóló leírások késztethették a rajzolót arra is, hogy a kép jobb sarkába, tehát a közel azonos tájolású hossztengellyel rendelkező gyulai, illetve egri vár délkeleti oldalára tavat rajzoljon Lago Sargad (sarkadi tó) felírással. Fentiek alapján Zenoi Gyula felírású vedutájának keletkezésére vonatkozóan az alábbi következtetésekre juthatunk. A metszet feltehetően valamely, az 1560-as évekből származó, műszaki rendeltetésű, madártávlati terv lemásolásával készült. Azt, hogy a rajzoló nem alaprajzból szerkesztette képét, hanem távlati ábrázolást másolt, bizonyítani látszik a várfalak precíz, műszakias rajzmodora és a várban megrajzolt épületek felületesebb, primitívebb rajztechnikája közötti döntő különbség. A Mirandola féle modelltervhez hasonló, de más irányból felvett műszaki ábrázolás másolását teszi valószínűvé az is, hogy a modellterv és feltételezett alternatívája a domborzati viszonyokat nem szemléltei, és így egy egri tervnek Gyulával történő összetévesztésére is több lehetőséget nyújtott. E cserére alkalmat adhatott egyébként a két vár rendszere közötti hasonlóság is, így megosztásuk külső és belső várra, továbbá a feltételezett eredeti kurzív Erla felirata, mely könynyen olvasható Giula vagy Jula-nak. Mint tudjuk, Mirandola mind az egri, mind pedig a gyulai vár tervezésével foglalkozott, és így elképzelhető az is, hogy a vedül a rajzolója talán Mirandola tervanyagából választott — fenti lehetőségek egyikétől megtévesztve — gyulai helyett egri tervet. Ellentmond e feltevésnek, hogy a vedután a Mirandola által tervezett átépítések és erődítések, melyek nem kerültek kivitelre, nem találhatók meg. Ugyanakkor egyik egri vedutatípus valószínűleg Mirandola kisebb tervét követi, miután a vár keleti oldalának tervszerinti, de meg nem valósított, leszűkített alakját mutatja. Zenoi metszetét ismereteink szerint két másik olasz mester metszete és két német fametszet követi (4. ábra). Meg kell említeni, hogy Zenoi szignójával ismerünk egy Eger feliratú, a vár 1567. évi állapotát mutató metszetet''. Ez azonban a helyszín ismerete nélkül készült, teljesen sematikus ábrázolás, amely csak a környezet néhány, leírásokból ismert adottságával igyekszik a kép valószerűségét primitív módon biztosítani. A gyulai veduták negyedik, legnépesebb típusát Hans Siebmachernek Hieronymus Ortelius először 1603-ban megjelent és sokszor újranyomott Chronologiájában található metszete képviseli, melyet számos XVII. sz.-i mű másolatban átvett. E metszettípus sem mutat hasonlóságot Gyula várával (5. ábra).