Détshy Mihály: A gyulai veduták kérdése (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 18. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

4. Gyula vára, XVI. század végi német fametszet. Valamennyi e típushoz tartozó metszet közel azonos, szabálytalan alaprajzú, sokszögű, kör- és ó-olasz rendszerű sarokbástyákkal erődített várat ábrázol. Feltűnő a vár jobb felső sarkán látható bástya szokatlan, jellegzetes alakja. Erősen kinyúló, félkörben záruló tömegéhez oldalt négyszögű kiszögelés csatlakozik. Ezt a bástya kialakítást hazai váraink közül csak az egri vár külső várának délkeleti oldalán lévő Ókapu-bástyánál látjuk. Ha e bástya alapján feltételezzük, hogy ez a vedutatípus is az egri várat ábrázolja, és a várat körülhaladva annak bástyáit összehasonlítjuk az egri alaprajzon látható bástyákkal, számban, elhelyezkedésben és kialakításban egyezéseket állapíthatunk meg, és úgy tűnhet, hogy a Gyulának megfelelő környezetben az egri vár nyugat felől felvett madártávlati képével van dolgunk. Feltűnő egyezést mutat a vár megosztása keleti és nyugati külső, illetve belső várra, ami egyébként egyaránt fennáll Gyulánál és Egernél. Azonosítható a vedután látható vár baloldalán húzódó falszoros is az egri vár északi oldalának a Tömlöc- és Zárkándy-bástya közötti, a külső és belső várfallal közrefogott falszorosával, valamint a veduta várának hátsó oldalán látható körbástyák az egri vár keleti, külső várának körbástyáival. Feltűnik az Ortelius-metszet várának baloldalán és előtereben látható ágyúdombok, cavallierók helyének egyezése az egri alaprajzon láthatókéval. Kevesebb hasonlóságot találhatunk a vedután látható beépítés és az egri vár beépítése között. Némi erőltetéssel ugyan azono-