Csákabonyi Kálmán: Békés megyei boszorkányperek a XVIII. században (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 17. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

A pert Csabán tárgyalták. A vád előterjesztése után a törvényszék megfontolás alá vette a vizsgálati iratokat, az Almásy Márton ügyész által előmutatott bizonyítékokat. Közben eltelt az idő, s a tárgyalást másnapra halasztották. A folytatólagos tárgyaláson a személyesen jelen volt alperes tagadta a vádban ellene felhozottakat. Felperes nevében az ügyész hivatkozik vádjára, a felmutatott vizsgálati iratokra és az ugyanott idézett törvényekre: »ezek értelme szerint kéri az alperest, ki buja szerelme miatt férjét, mint férjgyilkos megölte — az előre bocsa jtott törvények szerint fej vesztéssel büntetni másoknak szörnyű és elijesztő példájára*. Az alperes továbbra is tagadta a felhozott bűnt. Ezután a törvényszék a következő határozatot hozta: »Habar az alperes egyszerűen tagadta a felhozott vádat és további tagadás által minősített tagadássá tette azt, ezt pedig az ország törvénye szerint azonnal okadatolni volna köteles: mindazonáltal, nehogy a törvényszék bármi módon a bűnügyekben való elhirtelenkedésről vádoltassák, lelkiismerete nyugalmának biztosabb megóvása végett, ítéletileg elhatározza, hogy a legközelebbi törvényszéki ülésig az alperest lánczokra verve letartja s neki addig időt enged a . ..« (a szöveg itt megszakad). Hogy miként intéztetett el az ügy a törvényszék legközelebbi ülésén, nem tudjuk, kétségtelen azonban az, hogy Mándoky István mindent elkövetett felesége megmentésére. Mándoky Istvánnét nemsokára szabadon is bocsájtották, sőt megengedték, hogy tisztázza magát a vád alól. így azután az ügy még egyszer vizsgálat alá került 1723 végén. A vizsgálatot ugyancsak László Miklós szolgabíró vezette. Igen sok tanút hallgattak ki, akik egyértelmüleg azt vallották, hogy Kovács István hosszas betegsége miatt maga kívánta orvosságnak a csomorika füvet, tulajdonképpen ő is hozatta azt s készíttette el fürdőnek, s úgy tudják, hogy az csakugyan orvosság s igen sok esetet tudnak rá, hogy aki használta, meg is gyógyult. S tudják, hogy Kovácsné nem akarta elkészíteni a fürdőt, de sehogy sem maradhatott az urától. Érdekes az, hogy az újabb vizsgálat Hatházy Gergelyre szolgáltatott terhelő adatokat Bebizonyították a tanúk, hogy Hatházy Gergely azóta, hogy Mándoky elvette özv. Kovács Istvánnét, szörnyű haragosuk és semmiképpen sem jóakarójuk. De mi történt Gréczinével, a boszorkánnyal, akit perf ogatása előtt már bele is merítettek a Dugógát hídjánál az érbe, hogy meggyőződjenek felőle, ha váljon boszorkány-e vagy sem? Békés vármegye törvényszéke 1722. november 23-án Csabán ülést tartott és tárgyalás alá vette Grécziné Győry Zsófia bűnügyét. Az ügyész ilyenképpen emelt vádat: »Az alperes, nem tudni minő okból indíttatva, elhatározott gonosz