Csákabonyi Kálmán: Békés megyei boszorkányperek a XVIII. században (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 17. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

mondja a tanú, hogy gazdasszonya a fürdőnek való matériát mind a küszöbre rakta és ottan nem azt főzte meg, hanem a mi kívül hullott. S midőn a fürdőből tanú gyermekének fürösztésére meríteni akart volna, Kovácsné meg nem engedte, mondván, hogy csak annak való akinek főzi. A fürdőfőzésre az öreg bábaasszony Grécziné tanította Kovácsnét, mondván, hogy megkészítvén a fürdőt, megválik, él-e vagy hal-e attól az ura. Tudja tanú, hogy egy Dudásné nevű asszony is főzött fürdőt a gyermekének s meg is halt az csakhamar utána.* Hatházy Gergely előadta: ^Hallomásból tudom, a sarkadiak mondták, hogy Gréczi János gyulai lakos ment Sarkadra — fizetésért — csomorika nevű fűnek hozása végett. Ottan tudtára is adták Gréczinek, hogy ha azon csomorika fűből főzött fürdőben a beteget megfürösztenék, az az életét elvesztené, s mindazonáltal, mint arra megfogadott személy — elhozta.* Tudja aztán tanú, hogy a beteget megfürösztötték azon fürdőben s azt is hozzá adja, hogy midőn először azon fürdőbe tették volna, a nyavaja mindjárt kitörte Kovács Istvánt, s azután rimánkodott, hogy többször ne tegyék bele, mert mindjárt meghal, mindazonáltal másodszor és harmadszor is belététetvén, csakhamar meghalt. Egy további tanú Mándoky István sógora volt s egy házban is laktak, s jó lelkiismerete szerint vallja, hogy Grécziné az oka, hogy Kovácsné a tiszteletest szereti. A vizsgálat eredményével annyira meg volt elégedve a szolgabíró, hogy nem is folytatta tovább ezen irányba, hanem Grécziné ellen fordult. Boszorkánynak tartotta s megindította ellene a vizsgálatot. A kihallgatott tanúk vallomásaikban nem mondják ugyan határozottan, hogy Gréczinét nyilvánvaló boszorkánynak tartják, de egyértelműleg oda nyilatkoztak, hogy Grécziné gonosz természetű, veszekedő és megférhetetlen vén asszony, aki nem érdemel egyebet nádnál és tűznél. Bujdosó János felesége Nagy Katalin tanúságot tesz arról, hogy Kis Istvánné rákiabálta nyilván Gréczinére, hogy »gyilkos*, hogy segítségül volt Kovácsnénak az ura halálában, ő javallottá a csomorika fürdő főzését. Fekete Mihályné Kis Anna azt adta elő, hogy nem érdemel egyebet Grécziné, mint az anyja, a kit megégettek. Bátran meg lehetne füröszteni Gréczinét is. László Miklós szolgabíró a vizsgálati iratokat csak 1722. szeptember 3-án terjesztette a törvényszékhez, és a tárgyalásra november 23-án került sor. Időközben nevezetes változás történt, özv. Kovács Istvánné férjhez ment Mándoky Istvánhoz. A törvényszék a tiszteletesasszonyt láncokra verette.